Bármikor megismétlődhet a Vuhan-effektus

COVID-sokk és felmérhetetlen gazdasági károk ide vagy oda, nagyjából ugyanolyan védtelenek vagyunk egy új világjárvánnyal szemben, mint a koronavírus előtt – mondják magyar tudósok. Az elmúlt 4-6 hónapban ugyanis nem történtek érdemi lépések a nélkülözhetetlennek tűnő járvány-előrejelző rendszer kiépítésére. Sőt: inkább ellenlépéseket látunk - írja a valaszonline.hu.

Ha úgy jövünk ki ebből a válságból, hogy nem tanulunk belőle, ha nem vagyunk képesek átvinni az előrelátás képességét, akkor a sok szenvedésnek semmi értelme nem volt – ezt Boda Zsolt politikatudós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója mondta április elején, a Szathmáry Eörs evolúcióbiológussal közös interjúban. Azóta négy hónap telt el; a COVID-19 járvány első hullámának papíron vége van, a második talán épp most kezdődik, vakcina és hatékony gyógyszeres kezelés azonban még sehol. Elvileg persze a tudósoktól a döntéshozókig mindenki egyetért abban, hogy még egy ilyen – értsd: karanténos-bezárkózós – védekezésbe az emberiség gazdaságilag biztosan belerokkan, ezért a következő pandémiát nem kezelni, hanem megelőzni és csírájában elfojtani kell, újonnan felállított járványmegelőző rendszerekről mégsem hallani.

„A szörnyű realitás az, hogy még mindig nincs ilyen protokoll. Megelőzésben nem tartunk sokkal előrébb, mint a mostani járvány kitörésekor” – mondja Kemenesi Gábor víruskutató. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa, a Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai laboratóriumának munkatársa inkább az ellenkező tendenciára lát példákat: az Egyesült Államokban épp a COVID-19 berobbanása előtt lőtték le a világ legjelentősebb járványkutató és -megelőző rendszerét, a PREDICT programot, és idén szorongatták meg az állatvilág és az emberi tevékenység kapcsolatának kutatására és pandémia-előrejelzésre – egyébként Gerald Durrell által – alapított EcoHealth Alliance-t is.

A PREDICT (magyarul: megjósol) célja pont az, hogy megtaláljuk a kórokozókat, mielőtt még bajt okoznának: a programot az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) alapította 2009-ben, válaszul a 2005-ös H5N1-járványra. Tízéves működése alatt a PREDICT keretében több mint 140 000 biológiai mintát gyűjtöttek különféle állatoktól (potenciális vírushordozókból), köztük több mint 10 000 denevérből. A program ötéves finanszírozási ciklusokban haladt, és egy évtized alatt mintegy 200 millió dollárt költöttek rá. A terepmunka 2019. szeptember végén fejeződött be, miután a finanszírozás lejárt, és 2020 márciusában a Trump-adminisztráció az egészet beszüntette. Nem sokkal később, a járványhelyzet súlyosbodását látva a USAID-től mégis kapott egy 2,2 millió dolláros gázfröccsöt, mely hat hónap működésre elegendő, a folytatás azonban nem egyértelmű.

Adódik a kérdés: olyan nagy kár a PREDICT-ért, ha egyszer a COVID-19-et sem tudta „megjósolni”? A helyzet az, hogy ha megjósolni nem is, bemérni képes volt a problémát: 2018-ban a programnak köszönhetően készült tanulmány, amely egy közép-kínai tartományban leírta a túlságosan gyakori ember-denevér érintkezést és annak kockázatait.

További részletek a cikkben.