• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Bátorság híján, félreform útján a magyar egészségügy

Lapszemle 2020.11.11 Forrás: hirklikk.hu
Bátorság híján, félreform útján a magyar egészségügy

"A kórházak élére – szakmájukban bármilyen kiválók is – nem orvosokat, hanem MBA végzettségű menedzsereket kellene kinevezni".

Lantos Gabriella, az Új Világ Néppárt egészségpolitikusa nem gondolja, hogy a szaktárca azért akar az egészségügyben januártól reformot bevezetni, mert azt „még jobban el akarnák rontani”, de az már most is látszik, hogy csupán félreform lesz, mert nincs bátorságuk ahhoz, hogy az igazit meglépjék. Az egészségpolitikus szerint, ugyanis a kórházak élére – szakmájukban bármilyen kiválók is – nem orvosokat, hanem MBA végzettségű menedzsereket kellene kinevezni - írja a hirklikk.hu.

Ön szerint mi áll annak a hátterében, hogy a szaktárca a döntés előtt, az utolsó percekben, érvénytelenített több tucat, a nyár végén, kora ősszel meghirdetett kórházigazgatói és gazdasági vezetői pályázatot?

– A kiírt pályázatokat azért függesztették föl, mert közben rájöttek, hogy egy egészen más struktúrájú egészségügyet akarnak létrehozni, és ahhoz egyszerűen nem kell ennyi, és végképp nem kell ilyen végzettségű igazgató. Vagyis a pályázatokat sokkal hamarabb írták ki, mint ahogy az új struktúráról döntöttek volna. Ezek a pályázatok már „benne voltak a csőben”, az emberek jelentkeztek rájuk, mire kitalálták, hogy az egészségügyet teljesen átalakítják. Úgyhogy ezekre a pályázatokra már nincs szükség, teljesen más kórházi rendszer lesz januártól.

Az átalakítás lényege az, hogy a megyei kórházak felértékelődnek, irányítani fogják a megyében lévő városi kórházakat. Utóbbiak pedig összefogják az alapellátás családi orvosait, praxisközösségeit, járóbeteg-szakrendelőit. Kásler Miklós, az Emmi minisztere azt is mondta, hogy „A megyei kórházigazgatóknak más képességekre van szükségük ahhoz, hogy a megnövekedett feladatoknak eleget tudjanak tenni.” 

– Igen, ez így van! Ezzel teljesen egyetértek.

A mostani kórházigazgatókhoz képest, miben kell jobban ismerniük majd az új igazgatóknak a kórházak világát?

– Nem csak a kórházak világát kell ismerniük. A kórház végül is egy óriási nagyüzem, egy óriási cég. Nagyon sok helyen a megye egyik legnagyobb foglalkoztatója. Ezért egy ilyen intézményt nem orvosnak kell vezetnie, mert ez már nem egy, három orvos munkáját összefogó kis egység, ide elsősorban menedzserek kellenek, akik bármilyen vállalkozást el tudnak vezetni. A szakmai szabályokat, a szakmai protokollokat, a szakmai hátteret az orvosigazgatónak és az ápolási igazgatónak kell biztosítania.  Tehát nem orvosokat kellene keresni a kórházak élére. Ha lenne elég bátorság – mint ahogy Kásler Miklósban nincs meg rá –, akkor a kórházigazgatóktól nem orvosi képzettséget várna el, hanem jogit, közgazdaságit, esetleg informatikait.

További részletek a cikkben.