Beindult a magyar agykutatási program

Az agybetegségek egy év alatt 798 milliárd eurójába kerülnek az Európai Uniónak, másfélszer annyiba, mint az öt következő legdrágább betegség – vont párhuzamot Freund Tamás, a Nemzeti agykutatási program vezetője. A Magyar Tudományos Akadémia élettudományi alelnöke, Széchenyi-díjas tudós szerint napjainkban agyunk sosem látott terhelésnek van kitéve. A Nemzeti agykutatási program vezetőjével a Magyar Nemzet – online készített interjút.

– Az új laboratóriumok elkezdtek működni, ennyi idő arra elég, hogy a szükséges műszereket megvásároljuk, a megfelelő embereket megtaláljuk és felvegyük. Publikált eredményeket még nem lehet várni ilyen rövid idő után. Ennek ellenére vannak már publikációk, hiszen néhány labor olyan témát visz, amit korábban elkezdett, ezek kulcsfontosságú lapokban mára meg is jelentek - mondta el az interjúban a tudós.

–  Az agykutatás több értelemben kiemelkedik a többi tudományterület közül. Vannak hagyományaink, ugyanis Szentágothai János és iskolája a világ élvonalába kormányozták a magyar agykutatást. Van jelenünk is, hiszen agykutatóink kiemelkedően szerepelnek EU-s és más nemzetközi pályázatokon, élvonalbeli lapokban közölnek, eredményeiket a világ minden táján idézik, és az agykutatás Nobel-díjaként emlegetett Agy-díjat is első alkalommal három magyar kutató nyerte 2011-ben. Szociális és gazdasági igény is van az agykutatásra: az agybetegségek egy év alatt 798 milliárd eurójába kerülnek az Európai Uniónak, másfélszer annyiba, mint az öt következő legdrágább betegség – a szív- és érrendszeri, a rák, a diabétesz, a krónikus tüdőbetegségek és a reuma –, amelyek összesen kerülnek 500 milliárd euróba.
A teljes interjú a Magyar Nemzet – online oldalán olvasható!