• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Bélbetegségként indul a Parkinson-kór

Lapszemle Forrás: medicalonline.hu

Újabb bizonyíték szól amellett, hogy a Parkinson-kór valóban a bélben, és nem az agyban kezdődik.

Így, hogy jobbak lehetünk a betegség korai detektálásában, a specifikus kezeléshez is közelebb kerültünk, jelentették be az Amerikai Idegtudományi Társaság konferenciáján. Úgy tűnik, hogy még mielőtt az agy sejtjeire terjedne, a Parkinson-kór hátterében álló idegpusztulás a gyomorban vagy a vastagbélben kezdődik, azonban még nem tudjuk, hogy mi lehet ennek az idegpusztulásnak az oka, nyilatkozta David Burn (Newcastle University) az Amerikai Idegtudományi Társaság konferenciájáról beszámoló New Scientistnek. Azaz, teszi hozzá a cikkíró Clare Wilson, végig téves elképzelésünk volt ezzel a betegséggel kapcsolatban, hiszen napjainkig az a hit él az orvosokban is, hogy a Parkinson-kór elsődlegesen központi idegrendszeri betegség – írja a medicalonline.hu portálja.

Mint Burn kifejtette, az új tudás új utakat nyit meg a gyógyítás számára, sőt a betegséget már azelőtt azonosíthatjuk, hogy megjelennének az első tünetek, és az új mechanizmusok megismerése révén talán megállíthatjuk a betegség további terjedését.

Az ötlet, hogy a fehérje-térszerkezet átalakulása az agyon kívül kezdődik, kb. egy évtizede merült fel, amikor patológusok arról számoltak be, hogy tipikus synuclein rostokat láttak boncolás során a bél idegsejtjeiben (Heiko Braak és munkatársai: Gastric α-synuclein immunoreactive inclusions in Meissner's and Auerbach's plexuses in cases staged for Parkinson's disease-related brain pathology; Neuroscience Letters), olyan elhunytak esetében is, akiknek korábban voltak Parkinson-kóros tüneteik, és olyanokéban is, akiknél nem jelentkeztek tünetek. Braakék felvetése szerint valamilyen ismeretlen mikroba vagy toxin lehetett a kiváltó ok.

A lelet (synuclein rostok a bél idegsejtjeiben) nem tűnt teljesen érthetetlennek, mivel Parkinson-betegek gyakran számolnak be emésztőrendszerbeli problémákról, leggyakrabban székrekedésről (Anette Schrag és munkatársai: Prediagnostic presentations of Parkinson's disease in primary care: a case-control study; The Lancet Neurology), ami akár a tremor első jelentkezése előtt tíz évvel is megjelenhetett.

A Parkinson-kór másik korai tünete a szaglás romlása, elvesztése. Talán nem véletlen, mondja Burn, hogy az orr és a bél az a két szerv, amelyekben az idegsejtek közvetlenül ki vannak téve a külvilágnak, és veszélyes toxinoknak, mikrobáknak. Most arra is fény derült, hogy a synuclein rostok képesek arra, hogy a bélből az agyba vándoroljanak.