• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Béremelési számvetés: ki maradt ki?

Lapszemle Forrás: Magyar Narancs

Hol az egyik kap, hol a másik, emiatt hol az egyik érzi rosszul magát, hol a másik.

Ha azt nézzük, hogy ma egy orvos átlag havi bruttó alapbére nem éri el a 300 ezer forintot, akkor sejthetjük, hogy a bruttó 107 ezer plusz önmagában nem lesz elég arra, hogy itthon tartsa az orvosokat, hogy hazahívja a külföldön dolgozókat, vagy hogy ne fogadjanak el hálapénzt – már amelyik szakterületen van. „Az eddigi béremelésekhez képest valóban jelentős ez a mostani bérnövekedés, azok az orvosok, akik a közalkalmazotti bértábla szerint kapják a fizetésüket, jól járnak vele. A döntéshozók 95 ezer dolgozót emlegettek, ennél azonban vagy 30 ezerrel többen dolgoznak egészségügyi végzettséggel az egészségügyben. Vannak orvosok, akik vállalkozóként dolgoznak (a legtöbb háziorvos), őket az emelés nem érinti. Kimaradtak azok a nem egészségügyi végzettséggel rendelkezők is, akik az egészségügyben dolgoznak, például műszaki vagy gazdasági területen. Ahogy néhány fiatal szakorvos és az oktatók is rosszul jártak" – mondja Weltner János sebész a Magyar Narancs című lapban. Ez utóbbi csoport igen speciális helyzetben van, hiszen „az orvosegyetemeken oktató orvosok nem számítanak orvosnak, ha egészségügyi béremelés van". Ők akkor kapnak pluszpénzt, ha a felsőoktatásban van bérnövelés, az oktatók bére a professzori fizetésekhez igazodik. Ebből könnyen feszültség alakul ki házon belül. „A bérfejlesztés az oktatóknál is megtörténik, csak nincs szinkronban az orvosi béremeléssel: hol az egyik kap, hol a másik, hol az egyik érzi rosszul magát, hol a másik. Az oktatóknak ráadásul az is nehézséget jelent, hogy az oktatói státusz eléréséhez és megtartásához kutatásokra, tudományos munkára van szükség, amihez megint csak pénz kell. Az erre kiírt pályázatok viszont sokkal kevesebb forrást biztosítanak, mint amennyi kellene." Weltner szerint ha a felsőoktatási és az egészségügyi szektort összehangolnák, ha minden betegellátó ugyanazon bértábla alá tartozna, illetve ha a bértárgyalásoknál az orvosegyetemek munkavállalóit képviselő szakszervezetek is az asztalnál lennének, elejét lehetne venni a konfliktusoknak.

Az Emmi létrejötte mellett épp ez volt annak idején az egyik fontos érv: hogy ha egy kézben tartja egy minisztérium a különböző humán ágazatokat, akkor jobb az együttműködés. Az oktató orvosok egyébként ez év elején kaptak utoljára nagyjából 30 százalékos béremelést.