Béresített nyugdíjak az egészségügyben?

A tervek szerint ezért az idős orvosok nyugellátását nem folyósítanák tovább, hanem a nyugdíjuknak megfelelő összeget hozzácsapnák a bérükhöz, hogy így ellensúlyozzák a veszteségüket. Ha azonban valaki azt gondolná, hogy ezzel már rendezték is az ügyet, nagyon téved - írja a Heti Válasz.

A jelenlegi államosított, de emellett mégiscsak erősen piacosodott egészségügyben ez is rendszerszintű zavart okozna. Miért keressen például százezer forinttal többet egy 62 éves orvos, mint egy 61 esztendős? A kormányrendeletből nem derül ki az sem, mi történik a vállalkozó doktorokkal. Ha számlára tovább lehet dolgozni, azzal jelentősen csökkenne az érintettek köre. Ugyanakkor viszont új problémákat is felvetne, mert a főállású 62 évesek magasabb juttatásban részesülnének, mint a számlás idősebbek, hiszen a vállalkozóknál így nem jelenne meg a „nyugdíj-kiegészítési kényszer".

A kavarodás még nagyobb volna, mert a legtöbb orvosnak több munkahelye is van, a munkaidő korlátot ugyanis gyorsan átlépik a fő munkahelyükön, ezért másutt vállalnak ügyeleteket. (Az állam azt már nem ellenőrzi, hány órát dolgoznak összesen.) Százszámra lehetnek tehát olyan személyek, akik egyszerre nyugdíjasok, alkalmazottak és vállalkozók.

Az egészségügy szereplőinek mindenesetre egy rendszerszintű megállapodást kellene letenniük az asztalra, mert egyedi elbírálás esetén legkevesebb 6-7000 ezer dokumentumot kellene aláírnia a szabályok alóli felmentésre jogosult személynek. A legforróbb területek a teljes cikkben.