Bérfeszültség tetézi az ápolóhiányt

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egyik rendelete meghatározza ugyanis a számukra adható legkisebb munkabért, és ez 2017-ben bruttó 297200 forint, kereken százezer forinttal több mint, amennyit a hazai ápolónők kaphatnak. A diplomás kezdő nővérbér most bruttó 196 ezer forint - írja a nepszava.hu portál.

Bár a gazdasági miniszter szélesre tárta a kaput, az egészségügyért felelős államtitkár nem számít arra, hogy a szomszédos, nem EU országokból jelentős számban érkeznének ápolók. Varga Mihály júniusban kelt közleménye szerint már nem kell engedély az említettek magyarországi alkalmazásához.

A magyar kormány tavaly ősz óta igyekszik ukrán és szerb dolgozókkal enyhíteni a munkaerőhiányt. Ők úgynevezett EU Kék Kártyával dolgozhatnak, s számukra már a minimálbért is meghatározta a Nemzetgazdasági Minisztérium. A külön meghatározott bérnek pedig éppen az az értelme, hogy ne lehessen a hazai béreket letörni „még olcsóbban foglalkoztatható" szakemberekkel.

Egy minapi sajtótájékoztatón az egészségügyért felelős államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán a Népszava kérdésére azt mondta, elképzelhető, hogy jönnek ápolók, de ennek igen kicsi az esélye. Hozzátette: az egészségügyben dolgozóknak sok egyéb mellett jól kell beszélniük a nyelvet, s ez már önmagában akadálya lehet a magyarországi munkavállalásuknak.

Hasonlóan vélekedett Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Ő egyelőre nem találkozott a szabad foglalkoztatás és a védőbér keltette feszültséggel. Szerinte Ukrajnából azért sem valószínű, hogy jönnek ápolók, mert ott nincs is ilyen jellegű felső fokú képzés, akik meg magyar ajkúak és itt akartak dolgozni, ők már itt vannak.