2013–2018 között kilencezerrel csökkent a már tapasztalt, de még nagy munkabírású, 35 év feletti korosztály létszáma.
Egyre több kórház kényszerül bérnővérek, -műtősnők, -műtősfiúk foglalkoztatására, főként a fővárosban. A kormány erőfeszítései ellenére sem enyhül ugyanis az ápolóhiány, aminek megoldása további célzott intézkedéseket igényel - írja a Magyar Nemzet.
Számos fővárosi kórház, köztük az egyik legnagyobb, a Péterfy is bérmunkások közreműködésével tudja ellátni a betegeket. Sásdi Antal főigazgató a Magyar Nemzetnek azt mondta, főként a hozzájuk tartozó traumatológiai intézetben komoly a szakemberhiány. A budapesti szinten kiemelt ellátóhelynek számító Fiumei úti „balesetiben” 12 műtő van, amit úgy tudnak működtetni, hogy egy munkaerő-közvetítő cégtől nyolc-nyolc aneszteziológiai asszisztenst, műtősnőt, illetve műtősfiút foglalkoztatnak bérmunkában, de ezzel is csak 14-re tudták feltornázni például a műtősfiúk számát a szükséges 22 helyett. A főigazgató a krónikus betegellátásban is jelentős nővérhiányról számolt be. Jelezte: már a közeljövőben itt is bérnővéreket fognak alkalmazni annak érdekében, hogy legalább az ágyak 95 százalékán tudjanak beteget fogadni, és ne állandósuljon az a ma sajnos előforduló helyzet, hogy egy 60-70 ágyas krónikus osztályon éjszakára mindössze egy nővért tudnak műszakba állítani.
Az egészségügyben aktív munkavállalóként jelenleg összesen mintegy 108 ezer ápolót tartanak nyilván, és az egyik legfőbb probléma, hogy 2013–2018 között kilencezerrel csökkent a már tapasztalt, de még nagy munkabírású, 35 év feletti korosztály létszáma. Hasonlóan aggodalomra ad okot, hogy míg a 80-as, 90-es években végzett ápolók több mint fele a szakmájában dolgozik, a 2000 és 2009 közötti évfolyamoknak alig egyharmada szerepel a működési nyilvántartásban. A 2010–2017 között végzetteknek is csak a 42 százaléka dolgozik ápolóként, a többiek vagy el sem helyezkedtek a pályán, vagy elhagyták azt.
Páva Hanna, a kórházakat működtető Állami Egészségügyi Ellátóközpont főigazgató-helyettesének tájékoztatása szerint leginkább a középfokú végzettségű, közvetlenül a betegágy mellett dolgozó ápolókból van hiány: 2017-ben ilyen 3300 üres álláshely volt, tavaly pedig már 3800. Ha semmi nem történik, akkor a nyugdíjba vonulók miatt, két év múlva már mintegy 5800 középfokú ápoló fog hiányozni a rendszerből. A főváros mellett főként Heves, Nógrád és Zala megyében jelentős az ápolóhiány.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke szerint az jelenthetne megoldást, ha az ágazat meg tudná tartani a munkavállalóit. Ehhez eszköz lehetne a további ütemezett béremelés, a kiszámítható életpálya, az idősebb szakemberek támogatása, és a nyugdíj melletti munka - írta szintén a témáról a Népszava.
A lap úgy tudja: az április 17-ei kormányülésen kerül szóba ismét az egészségügyi béremelés. Ha a kormány is jóváhagyja, akkor az ápolók és a védőnők bére július elsejétől 8-8 százalékkal emelkedhet.