• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Beszélgetés a túlterhelt mentőszolgálatról

Lapszemle 2024.01.31 Forrás: wmn.hu
Beszélgetés a túlterhelt mentőszolgálatról

Ami a mentők leterheltségét magyarázza: egyre több a feladat, öregszik a társadalom, alacsony az egészségkultúra.

Két és fél óra. Ennyit vártam a mentőre, amikor egy eszméletlen lányhoz hívtam segítséget Budapest belvárosában, hajnalban, pár héttel ezelőtt. És az eset cseppet sem egyedi: a hasonló esetekkel tele a média, a magyar mentőszolgálat brutálisan túlterhelt – és ez legalább annyira a társadalom felelőssége, mint az egészségügyi rendszeré. A wmn.hu Győrfi Pállal, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjével és dr. Hunka Balázs mentőorvossal beszélgetett.

...

A mentők által csendben és rendben ellátott milliónyi esetről keveset tudunk, ugyanakkor időről időre megjelennek Facebook-posztok, cikkek olyan esetekről, amikor több órát kellett várni a mentőre, vagy amikor valaki azért vesztette el az életét, mert nem kapott időben ellátást. Hogy ki a felelős mindezért? ... A téma felgöngyölítéséhez Győrfi Pál mentőtisztet, szóvivőt és dr. Hunka Balázs mentőorvost kerestem fel, akik kérdésemet hallva elmondták: a mentők leterheltségének oka sokkal messzebbre vezet vissza, mint azt gondolnánk. 

Mi történt a magyar mentővel az elmúlt évtizedekben?

Győrfi Pál 40 éve kapcsolódott be a mentőszolgálat munkásságába, ezért minden túlzás nélkül kijelenthetjük: úgy ismeri a rendszert, mint a tenyerét, és végigkísérte annak mindennemű átalakulását. Az első húsz évben kivonuló mentőként tevékenykedett, karrierje második felében pedig kommunikációs szakemberként – és ez idő alatt rengeteg szempontból átalakult az őt körbevevő világ mind technikai, mind társadalmi szempontból.

A mentők esetszáma évről évre növekszik: csak tavaly egymillió 260 ezer emberhez vonultak ki, ami azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen minden nyolcadik ember ellátásra szorult. Oké, de akkor hol a hiba? Győrfi Pállal és dr. Hunka Balázzsal beszélgetve három fő téma áll össze, ami a mentők leterheltségét magyarázza:

  • Az egészségügyi rendszer korszerűsödésével több feladat hárul rájuk.
  • Sokan szenvednek krónikus betegségekben, emellett elöregedő társadalom vagyunk.
  • Alacsony szintű a magyarok egészségkultúrája, és egy átlagos állampolgár nem tudja, milyen esetekhez kell mentőt hívnia.

További részletek a cikkben.