Ami a mentők leterheltségét magyarázza: egyre több a feladat, öregszik a társadalom, alacsony az egészségkultúra.
Két és fél óra. Ennyit vártam a mentőre, amikor egy eszméletlen lányhoz hívtam segítséget Budapest belvárosában, hajnalban, pár héttel ezelőtt. És az eset cseppet sem egyedi: a hasonló esetekkel tele a média, a magyar mentőszolgálat brutálisan túlterhelt – és ez legalább annyira a társadalom felelőssége, mint az egészségügyi rendszeré. A wmn.hu Győrfi Pállal, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjével és dr. Hunka Balázs mentőorvossal beszélgetett.
...
A mentők által csendben és rendben ellátott milliónyi esetről keveset tudunk, ugyanakkor időről időre megjelennek Facebook-posztok, cikkek olyan esetekről, amikor több órát kellett várni a mentőre, vagy amikor valaki azért vesztette el az életét, mert nem kapott időben ellátást. Hogy ki a felelős mindezért? ... A téma felgöngyölítéséhez Győrfi Pál mentőtisztet, szóvivőt és dr. Hunka Balázs mentőorvost kerestem fel, akik kérdésemet hallva elmondták: a mentők leterheltségének oka sokkal messzebbre vezet vissza, mint azt gondolnánk.
Mi történt a magyar mentővel az elmúlt évtizedekben?
Győrfi Pál 40 éve kapcsolódott be a mentőszolgálat munkásságába, ezért minden túlzás nélkül kijelenthetjük: úgy ismeri a rendszert, mint a tenyerét, és végigkísérte annak mindennemű átalakulását. Az első húsz évben kivonuló mentőként tevékenykedett, karrierje második felében pedig kommunikációs szakemberként – és ez idő alatt rengeteg szempontból átalakult az őt körbevevő világ mind technikai, mind társadalmi szempontból.
A mentők esetszáma évről évre növekszik: csak tavaly egymillió 260 ezer emberhez vonultak ki, ami azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen minden nyolcadik ember ellátásra szorult. Oké, de akkor hol a hiba? Győrfi Pállal és dr. Hunka Balázzsal beszélgetve három fő téma áll össze, ami a mentők leterheltségét magyarázza:
További részletek a cikkben.