Beszippantott élmények

Az illatok és szagok titokzatos világába Zólyomi Zsolt parfümőr kalauzol.

– Az emberek nagyon gyakran tesznek magukra parfümöt azért, hogy feldobják a napjukat. A jó parfüm pszichológiai mankó. Az illatok általában érzelmeket, sőt emlékeket jelentenek az emberek számára. Olyannyira, hogy az orvoslásban is alkalmazzuk - olvasható a Vasárnapi Hírekben.

Amnéziás betegeknél például sokkal hatékonyabban tud egy illat emléket, élményt előhívni, mint egy kép vagy egy ismeretlenül csengő hang. Ennek az a magyarázata, hogy miután bemegy az illat az orron és megkapja a szaglóideg, az ingerület átkapcsolás nélkül csapódik be az agytörzs környéki állományba. Éppen ott fogja tehát az első feldolgozást megkapni, ahol az érzelmek, a korai anya-gyerek kapcsolatban kialakuló dolgok, az érzelmi intimitás és a hosszú távú memóriában elraktározott emlékek feldolgozódnak. Ez azt jelenti, hogy amikor egy illat összekapcsolódik egy élménnyel, az belevésődik az agyba.

Klinikailag bizonyított tény az is, hogy illatokkal befolyásolni lehet például a fájdalomküszöböt. Ha az ember azt akarja, hogy később kezdjen el sikítani a páciens a fogorvosnál, egy adott illatkörből bele kell porlasztani a levegőbe egy keveset. Tényleg feljebb megy a fájdalomküszöb. Elég egy néhány órát illatokkal tréningezett átlagos orr, hogy például mérgezést vagy betegséget diagnosztizáljon. A ciánmérgezésnek például keserű mandula szaga van, a diabéteszes beteg lehelete acetonos. Egyszer kell csak megmutatni egy orvosnak, nem is a konkrét szagokat, hanem olyan mesterségesen előállított illatokat, amelyektől később, az adott esetekben meglesz az ahaélménye.