Betegbizonytalanság az egészségügyben

Ez derül ki a a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) felkérésére, a Szinapszis Kft. által elkészített felméréséből.

A kutatás célja – amelyben 300 magyar orvost, valamint 500 egészségügyi ellátásban résztvevő embert kérdeztek –, hogy rávilágítson a magyar egészségügy jelenlegi helyzetére – olvasható a nepszava.hu oldalán.

A megkérdezettek az elmúlt négy évben történt változásokat semlegesnek ítélték. Az orvosok 59, az átlagemberek 54 százaléka gondolta úgy, hogy az állami beavatkozás ellenére nem lett sem jobb sem rosszabb a helyzet az elmúlt időszakban. A válaszadók 90 százaléka egyetértett abban is, hogy az egészségügy működési rendszerének sokkal több pénzt kellene kapnia, mivel a jelenlegi forrásokkal nem megfelelő szintű a betegbiztonság. Ezt bizonyítja, hogy a megkérdezettek körülbelül kétharmada gondolta úgy, hogy a korszerűtlen ellátások alkalmazása az egészségügyi rendszerben a forráshiányra vezethető vissza. A laikusok 93 százaléka szerint méltányos lenne, ha az ágazat több pénzt kapna akkor is, ha ez máshonnan elvonással járna, sőt, 38 százalék hajlandó lenne akár több adót is fizetni egy mindenki számára elérhető, jobb egészségügyi szolgáltató rendszer érdekében.

Nem ilyen nagy az egyetértés a létszámhiány megítélésében: az orvosok sokkal borúlátóbbak, ugyanis 55 százalékuk adta válaszul, hogy a betegeket nem érezte teljes biztonságban ellátási idejük alatt. Szerintük ez a szakmából hiányzó orvosok és szakápolók létszámhiányának köszönhető. Véleményük szerint ma Magyarországon betegbizonytalanság van. Furcsa, hogy ebből a problémából a betegek szinte alig éreztek meg valamit. Az orvosokhoz képest csupán a válaszadók 21 százalékuk állt negatívan a kérdéshez. Abban viszont egyetértenek, hogy a nővérek hiánya meghatározó az egészségügyben. Így mind az orvosok, mind a laikusok fontosnak tartották, hogy a szakápolók megfelelő számban jelen legyenek az ellátásban, hogy a betegek biztonságban érezhessék magukat.

A dolgozók viszik a hátukon az ellátást