Betegek ezrei panaszkodnak

Többszöri időpont-módosítás után végül most, szeptembertől új, önálló központi hivatal – az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK) – veszi át a betegjogok érvényesítését. Az ígéretek szerint az új intézmény közvetít a szolgáltató és a kérelmező közötti vitás kérdések peren kívüli, gyors és mindkét fél számára megnyugtató rendezése érdekében - írja a Vasárnapi Hírek.

Betegek ezrei panaszkodnak az egészségügyben tapasztaltak miatt. Ők a „bátrabbak", sokan ugyanis még ma is félnek a retorzióktól. Betegjogi képviselők szerint, még ha erre nem is számíthatnának, különösebb változásra nem nagyon.
A jogi képviselők telefonszáma rendben kint lóg ugyan a kórházak folyosóin, de a betegjogi rendszer felszámolása óta még kisebb mersszel és bizalommal vannak a betegek. Nem véletlenül: senkinek semmiféle hatósági jogköre nincs, hogy tevőlegesen intézkedjen ügyükben. 2010 szeptembere óta, amióta megszüntetették az Egészségbiztosítási Felügyelet jogutód intézményét, amely független hatóságként bírálta el a hozzá beérkező panaszokat, elkezdődött a betegjogok kiüresedése.

Felszámolták a kórházakban dolgozó, de nem a kórházak által alkalmazott betegjogi képviselőket foglalkoztató közalapítványt, így végképp reménytelenné vált bármilyen számonkérés. Az ÁNTSZ illetékes szervei ugyanis a hatósági eljárás lefolytatása helyett közérdekű bejelentéssé minősítették át a betegpanaszokat.
Szabó Máté ombudsman legutóbbi vizsgálatában is kimondta: mindezekkel sérült a jogbiztonság követelménye, valamint a betegek tisztességes eljáráshoz és jogorvoslathoz való joga.

A megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek „mazsolázhatnak" a panaszok közt, ami az önkényes jogalkalmazás veszélyét is felveti. „Amikor a betegfelvételen kikiabál az adminisztrátor, s kéri az adatokat, már ezzel megsértette a személyiségi jogaimat. Akárcsak ha eldarálnak valamilyen értelmezhetetlen kórismertetést, nem is tudom, miről döntök valójában. Ezek olyan jogsértések, amelyeket egy betegjogi rendszer orvosolni tudna" – mondja a megszüntetett közalapítvány szakreferense, egykori betegjogi képviselő.

Ma nagyrészt következmény nélkül maradnak az egyértelmű jogsértések is. Bognár Ágnes szerint, ha egy „ejnyebejnye" már alapjaiban változhatna a jelenlegi helyzeten. Itt ugyanis legtöbbször nem arról van szó, hogy komoly retorziót vár a panaszos. Az esetek 90 százalékában tökéletesen megnyugodna egy bocsánatkéréssel. A szakember szerint még az egészségügy számára is hasznot hozhatna a hatékony betegjogi munka: a jogsérelmek jelentős részét ugyanis az idő-, a szakemberhiány és az irdatlan adminisztrációs teher okozza, amivel így két oldalról lehetne szembesíteni a döntéshozókat.