Beteglátogatók a hatvani kórházban

Betegtörténeteket esküjüknél fogva sem mesélhetnek, ám mindenütt ott vannak, ahol a rászorulóknak szükségük van rájuk. Felesküdtünk a titoktartásra – mondja a kórházi önkéntes beteglátogató, Kis Ilona, aki szerdánként Gödöllőről utazik Hatvanba, hogy a helyi Albert Schweitzer Kórházban teljesítsen maga vállalta szolgálatot. Kis Ilonát a Magyar Rákellenes Liga Hatvani Alapszervezete képezte ki tavaly két tucat Heves megyei társával együtt – írja a heol.hu portálján.

Ilona felváltva látogatja a betegeket az ecsédi Szilágyiné Hegyi Csillával. A sebészet és a gyerekosztály apróságai jutottak nekik. Harmadik társuk az újhatvani Hemederné Dudok Erzsébet. Ő január vége óta a traumatológiát látogatja minden hétfőn. Egyedül.

Mindig a nővérpultnál kezdek – mondja a munkamódszeréről a hölgy. Megtudakolom, hogy kik, milyen súlyos betegséggel fekszenek az osztályon. Nem mondom, kicsit szorongok, mégis benyitok az egyik négyágyas kórterembe. Megkérdem, ki szeretne beszélgetni. Rövid úton kiderül, hogy melyik ágy mellé kell ülnöm. Megtudom, mi az illető baja, mire volna szüksége, netán mit hagyott otthon. Az is előfordul olykor, hogy a gazdátlanul hátrahagyott kutya sorsa aggasztja leginkább a beteget. Amúgy utcai ruhában vannak, nem úgy, mint a Váci Egyházmegye ugyanitt szolgálatot teljesítő önkéntes, katolikus beteglátogatói. Utóbbiak ugyanis formaszerelésben járják az osztályokat. Talán nem meglepő: a Rákellenes Liga önkéntesei is szinte mindannyian hívő emberek.