Bioterrorizmus a szerszámoskamrából

Körülbelül fél-egymillió forintos befektetéssel már egy nem túl kifinomult, de használható eszközt elő lehet állítani biológiai fegyver gyanánt - legalábbis Faludi Gábor, az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal főosztályvezetőjének számításai szerint. Ennek következtében a terrorista szervezetek figyelme is a CBRN (vegyi, biológiai és radionukleáris) eszközök használatára terelődött - mutat rá tanulmányában az orvos ezredes. Ebben szerepet játszott a CBRN fegyverek néhány jellemző tulajdonsága: az olcsóság, a jól rejthetőség és a jelentós elrettentő hatás is.

A katonai elhárítás szaklapjában megjelent elemzés állítja: 151 terrorjellegű történésből huszonkettőt biztosan biológiai ágens - közvetítő anyag - használatával követtek el.

- A biológiai fegyver előállítására alkalmas és a bioterror-támadáshoz használt ágensek közötti eltérések ugyanakkor igen jelentősek, bár vannak egyezések is - fejti ki Faludi. Az offenzív biológiai fegyverfejlesztések és az azóta felhalmozott tudományos ismeretek alapján mintegy 44 ágenst tartanak alkalmas biológiai fegyvernek a NATO szakértői. A biológiai ágensek lehetnek sejtes vagy nem sejtes, természetes vagy módosított genetikai állományú mikrobiológiai egységek, valamint replikatív entitások (prionok), illetve mindezek mérgező anyagcseretermékei. A bioterrorizmus viszont bármilyen ágenst használhat, ami éppen megszerezhető, tovább szaporítható, és legalább olyan mértékben kórokozó, hogy pánikkeltésre, zsarolásra alkalmas legyen.

Ez a „rugalmas kritériumrendszer" a lehetséges természetes kórokozók listáját hihetetlenül kibővíti, és ekkor még nem is vettük számításba a genetikailag módosított kórokozók esetleges megjelenésének lehetőségét is - olvasható az ÁNTSZ főosztályvezetőjének tanulmányában.