Ha a pestóban gyanús, vajon a kolbászban mérgez-e a kolbászhús?
Mi tartjuk a disznót, a takarmányt is mi állítjuk elő, a kolbászt, sonkát, szalonnát ellenőriztetjük, megvan minden papírunk, engedélyünk – mondta Rostás Zoltán szegedi termelő, aki mangalicából állít elő finomságokat – írja a Délmagyarország Napilap cikke nyomán a delmagyar.hu portálja. Mielőtt az állatot a vágóhídra visszük – folytatta a szegedi termelő –, az állatorvos megvizsgálja, ez az első lépcső. Majd a vágóhídon mintát vesznek a lapockából. A féldisznó ezután visszakerül hozzánk: elkészítjük belőle azt az 5-féle terméket, amiket árusítunk. Mindegyikből fél kilót Szegedre, egy magáncég laborjába viszünk: nem azonnal, a kolbászt például a füstölés, érlelés után, vagyis másfél hónap múlva. Itt szalmonellára és lisztériára vizsgálják be, ez 8-10 ezer forintunkba kerül. Általában egy hét alatt kiadják a papírokat.
A Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatósága igazgatója, Farle Csaba részletes tájékoztatást adott arról, hogy 2010 óta, a kistermelői élelmiszer-előállítás szabályozása óta milyen előírásokat kell teljesíteniük a termelőknek. Akik állati termékeket állítanak elő, azok olyan hatósági állatorvosi bizonyítványt kapnak az állatorvostól a helyszíni szemlén, amelyet évente meg kell újítani. A termelőket regisztrálják: Csongrád megyében 1046-ot vettek nyilvántartásba. Ők csak a megyében árusíthatnak meghatározott mennyiségi határig, vagy legfeljebb a székhelyüktől számított 40 kilométerre – így akár más megyébe – vihetik el az árujukat.