Biztosítási jogviszony: ezt tudnia kell

Sokakat érhet kellemetlen meglepetés, ha nincsenek tosztában azzal, mikor szünetel a biztosításuk. Az ilyen esetekben azonnal fizetni kell a napi 231 forint járulékot ahhoz, hogy megmaradjon a jogosultság az egészségügyiellátásra. Az Adózóna cikkében összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat.

A kötelező társadalombiztosítási rendszerből következően a biztosítotti státuszról nem szabadon döntünk, hiszen ha biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesítünk, akartunktól függetlenül biztosítottá válunk. Ez egyben azt is jelenti, hogy a biztosításunk mindig egy másik – munkavégzésre irányuló – jogviszonyhoz kötődik, és általában annak tartama alatt áll fenn – írja az Adózóna.

Ez utóbbi alól kivételt jelent a biztosítás szünetelése, amikor fennáll ugyan az alapjogviszony, de a biztosítás nem, tehát nem járnak a biztosításhoz köthető ellátások, az érintett nem szerez szolgálati időt, sőt már a szünetelés első napjától egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult.

Szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha annak idejére csedet, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt vagy gyermeknevelési támogatás kap a magánszemély, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása, illetve önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszi igénybe. Továbbiak a teljes cikkben!