Boldogkői Zsolt professzor kapja Szeged idei egyik Pro Urbe díját

Pro Urbe díjat vehet át az idei Szeged-napi díszközgyűlésen Boldogkői Zsolt, az SZTE Orvosi Biológiai Intézetének vezetője. A szegedi professzor az utóbbi években a különféle tévhitek elleni tudományos harcosként vált országosan ismertté. Nekiment többek között a homeopátiának és a kínai orvoslásnak, megkérdőjelezte a paleo táplálkozás elméleti alapjait, az utóbbi időszakban pedig az oltásellenesség ellen lépett fel. Tevékenységével sok barátot, de még több ellenséget is szerzett magának. Ennek ellenére azt mondja, ha most kellene elhatározni, elkezdené-e a harcot, ugyanúgy döntene - írta a vele készült interjú alapján a délmagyar.hu.

Az utóbbi két évben Boldogkői Zsolt elsősorban a koronavírus-­járvánnyal és az oltásokkal kapcsolatban nyilatkozott. Mivel a járvány számos tudományterületet foglal magában, és neki „csak” a molekuláris biológia és a virológia a szakterülete, a járvány első heteiben nem vállalt interjúkat. Később azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a médiaigény jóval na­gyobb, mint amit a nyilatkozni hajlandó szakemberek képesek kielégíteni, ezért a rokon területekről érkező információt is elkezdtem tanulmányozni, és ezt követően elvállaltam az interjúfelkéréseket. Ilyen nagy nyomás hatására természetes, ha az ember néha bakizik, de szerencsére az én esetemben igen ritkán fordult elő. Inkább az volt a helyzet, hogy kihagyták a feltételes módot, helytelen kontextusba helyezték a szavakat, vagy a vágás megváltoztatta az értelmét az elmondottaknak. A legtöbb esetben nem szándékos ferdítésről volt szó, hanem a szerkesztők nem értették a szakmai hátteret.

Az a vakcinák megjelenése előtt feltételes módban tett állításom azonban, hogy karácsonyra jó eséllyel legyőzzük a vírust, nem valósult meg. Még ha szociálpszichológus lettem volna, akkor sem tudtam volna ugyanis megjósolni, hogy ekkora méretű lesz az oltásellenesség, s esélyünk sem lesz elérni a nyájimmunitási küszöböt. Magyarországon 12 kórokozó ellen alkalmazunk ismételt oltásokat, és alig van tiltakozás. Úgy látszik, a gyermekeinket nem féltjük annyira, mint saját magunkat – mondta keserűen a professzor. A teljes beszélgetés itt olvasható