A betegek jobb minőségű vagy gyorsabb ellátást nyújtó orvost vásárolnak maguknak.
Valószínűleg még hosszú ideig nem lehet felszámolni a hálapénzt Magyarországon, mert az mélyen gyökerezik a közfelfogásban – vallja az orvosi kamara elnöke. Az orvosi kar jó része és maga a köztestület is a paraszolvencia ellen van – hangsúlyozta Éger István –, ám a betegnek és orvosnak is megalázó hálapénz felszámolása szerinte éppen a mindenkori kormányzatnak nem áll érdekében, vagy esetleg nem képes tenni ellene – írja a Magyar Hírlap – online.
Történeti visszatekintésként az elnök elmondta, a paraszolvencia az elmúlt század közepén jelent meg, amikor az orvosok méltó díjazása helyett a hatalom úgy döntött, gyógyítóját leginkább a beteg fizesse meg. Ezzel hosszú időre szégyenbélyeget sütöttek az orvosokra. Ugyanakkor – fűzte hozzá – 2007-ben, a liberális ágazatvezetés munkája nyomán fölbukkant az addig ismeretlen várólista is, amely szerinte a korrupció melegágya.
Az egészségügyben tapasztalható hiánygazdálkodás ugyanis óhatatlanul arra sarkallja a tehetősebb pácienseket, hogy bár a hálapénzt utólag adják, egy esetleges következő alkalommal hatékonyabban férhessenek hozzá a szűkös lehetőségekhez. Adott esetben pedig jobb minőségű vagy gyorsabb ellátást nyújtó orvost „vásároljanak" maguknak – magyarázta a kamara vezetője.
A helyzet sajnos az idők során odáig jutott, hogy mára a közgondolkodás részévé vált a korrupció ezen formája. Ebben pedig – vélekedett Éger István - a társadalom legalább annyira vétkes, mint a szakpolitika, hiszen hagyja, hogy a pénzes beteg mások elől vegye el a lehetőséget. A paraszolvenciát Éger szerint csak tisztességes bérezéssel lehetne fölszámolni, hogy az orvos ne legyen rászorulva, ezzel együtt pedig változtatni kellene a közgondolkodáson is. Másként a hálapénz továbbra is az egészségügyi rendszer fejlesztésének útjában fog.