Akár a polgárok személyes szabadságának korlátozására is lehetőség van egy-egy járvány megfékezése érdekében.
Közismert, hogy léteznek olyan különleges járványügyi intézkedések, amelyekkel megpróbálják kordában tartani a HIV vírus továbbadását: így például szűrésre kötelezhetők azok, akik foglalkozásukból adódóan megfertőződhetnek, vagy vér-, anyatej-, illetve egyéb szerv- vagy szövetadományozók. Ezek az előírások azonban jóval kevésbé korlátozzák a fertőzöttek szabadságát, mint például a kötelező védőoltásokkal kapcsolatos magyarországi gyakorlat - írja a nol.hu.
Ebben az esetben ugyanis a személyi szabadsághoz fűződő jogot fölülírja az egészséghez való jog, hiszen az állam kötelezővé teszi a polgárai számára, hogy beadassák a védőoltásokat. A szülői ellenállás alig mérhető: pillanatnyilag nagyjából 50 olyan család él az országban, akik nem engedik beadni gyermekeiknek a védőoltást. Az oltást megtagadók elleni eljárások száma évről évre nő, igaz, a szülők jó része végül (olykor bírósági per után) meggyőzhető.
Az AIDS-betegség vírusának terjedését – a szakemberek és a hatóságok szerint – a hagyományos járványügyi eszköztár bevetésével, mint például karanténnal vagy bármilyen egyéb kényszerrel nem lehet megakadályozni, ezek ugyanis elriasztanák a szűréstől, illetve a betegség kezelésétől az érintetteket. Ebben az esetben a leghatékonyabb járványügyi intézkedés a fertőzötteket megnyerni az együttműködésnek.
Magyarországon jelenleg csaknem háromezer HIV-fertőzöttet tartanak nyilván a hatóságok, a nem ismert, azaz még nem diagnosztizált esetek számát ennek a háromszorosára becsülik. A kór terjedése az utóbbi években kissé fölgyorsult. S míg a nyolcvanas évek végétől zömmel a vírushordozóknál kezdték el a terápiát, mostanra mind többen már a betegség tüneteivel kerülnek az egészségügy látókörébe.
A szakemberek arra figyelmeztettek, hogy a HIV hazai terjedésének oka kettős. Elmúlt a félelem, hogy az AIDS egy halálos betegség, másrészt, akik mégis gondolnak erre, azok jobban félnek a kórral járó kirekesztettségtől, mint magától a betegségtől, ezért ha az illető tudja is, hogy a veszélyeztetett csoportba tartozik (mert például gyakran váltogatja a szexuális partnereit, óvszer nélkül szeretkezik, meleg vagy intravénás droghasználó), mégsem megy el a szűrésre. Így a kór terjedésének pillanatnyilag a leghatásosabb eszköze az érintettek felelős magatartása. Vagyis ha valaki tudja magáról, hogy fertőzött, tudatosan óvja a partnereit - vonja le a következtetést a lap.