Szócska Miklós szerint az egészségügyben az egyik legjelentősebb fejlődési irány mindenképpen a big data.
A saját egészségünk sem fenntartható, ha nem találunk innovatív megoldásokat, digitális egészségügyi innovációkat a problémák kezelésére - mondta a Portfolio-nak adott interjújában Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának alapító igazgatója. A korábbi egészségügyért felelős államtitkárral arról beszélgetett a lap, hogy az egészségügyben az egyik legjelentősebb fejlődési irány mindenképpen a big data, az egyetemen különböző betegségcsoportokban próbálják összekötni a genomikai és egyéb diagnosztikai adatokat, amivel teljesen új távlatok nyílhatnak meg a gyógyításban. Hangsúlyozta: a digitalizáció az egészségügyben is elhozta a diszruptív folyamatokat, az okos eszközök megjelenése pedig az orvosi praxisokban megváltoztatja az alapvető viszonyokat.
- ...ha közvetlenül az adatokhoz nyúlunk, és ha közvetlenül adatbányászunk akkor az adatokban lévő mintázatok alapján átláthatjuk a káoszt és ezek alapján a meglátások alapján szabhatjuk át a betegutakat, ezek alapján fejleszthetjük beszerzési rendszereinket. Manapság ezeket az eseteket otthoni módszertani műhelyek fejlesztésében és nemzetközi képzésekben használjuk. A lett kollégák a mi módszereinket például arra is használták, hogy monitorozzák drága diagnosztikai eszközeik kihasználtságát és méltányos és szükséglet alapú döntést hozzanak, ha valaki új gépet akar beszerezni. Ezekkel a módszerekkel nem az elődeink útját jártuk, akik rengeteg időt és pénzt vesztegettek gigászi adattárházak és komplex vezetői információrendszerek kockázatos kimenetelű fejlesztésével. Nekünk nem kellett várnunk kontrollingrendszer felállítására, közvetlenül adatbányásztuk a kórházak évi 2,6 millió átutalását és 48 ezer szerződését cégadatbázissal együtt. Az életmentés, rendszerfejlesztés és közpénz-megtakarítás már a mostani adatokból is kinyerhető. Csak egy példa: a szakma jelzése alapján figyeltünk fel rá, hogy az onkológiai betegutak központosítása után két év alatt majdnem 40 százalékkal megnőtt a daganatos májáttét műtétek száma. A májsebészek korábban pont ennyi beteget kerestek hiába a rendszerben, a segítségükkel és a betegutak hálózatelemzésével ráláttunk arra, hogy a betegek hogyan bolyonganak a rendszerben. Ezek az eredmények meggyőztek minket arról, ez a jövő útja. Egy tavalyi projektünkben a Semmelweis Egyetemen azon is dolgoztunk, hogy összekössük egyes neurológiai és urológiai betegségcsoportokban a genomikai és egyéb diagnosztikai adatokat, hogy ezek alapján legyünk képesek új összefüggéseket keresni például arra, hogy melyik betegcsoportnál, melyik terápia lehet eredményes.