Bullying: nem gonosz a gyerek, csak rossz stratégiát választott

Iskolatársak szekálnak egy másik gyereket, csúfolják, netán időnként meg is verik. Ha valaki ilyen viselkedéssel vagy hasonlóval találkozik, egészen biztos, hogy iskolai kortárs bántalmazással van dolga, ami a kutatások szerint legalább minden tizedik gyereket érint Magyarországon. A fogalmat dr. Jármi Évával, az ELTE Pszichológiai Intézetének egyetemi adjunktusával járta alaposan körül a Telex. A szakember az óvodáskortól a középiskoláig terjedő bullying hazai kutatója, antibullying programok megalkotója. Szó esik megelőzésről, „nem leszek a barátod” óvodásokról, kirekesztett iskolásokról, a szülők és a tanárok reakcióiról és arról, hogy többnyire miért nem szűnik meg a bullying pusztán a bántalmazó megbüntetésével vagy az áldozat távozásával.

Tíz évvel ezelőtt még alig ismerte valaki Magyarországon a bullying* kifejezést, most pedig már nemcsak a szakemberek körében ismert fogalom, hanem a közbeszédben is megjelent. Mi történt?

Jármi Éva: Felzárkózás. 2009 környékén volt itthon néhány tanárverős botrány, amit videóra vettek, ez tette ismertebbé az iskolai agressziót. Aztán egy-két évtizedes késéssel hozzánk is megérkezett a bullying mint fogalom. Ha tanárkonferenciákon megkérdezem, tudják-e, mit jelent ez a szó, ma már a jelenlévők fele felteszi a kezét.

Sokféleképp definiálják Európában a bullyingot, közös jellemző, hogy az olyan rendszeresen visszatérő verbális vagy tettleges erőszak leírására használják, ami a kortárs gyerekcsoportokban a gyerekek között jelenik meg. A legjellemzőbb eszközök a megalázás, a csúfolódás, a kiközösítés, a fizikai erőszak. Az ismétlődés a bullying fogalmának eddig mindig fontos eleme volt, ám mintha az utóbbi években ez változna.

Az internetes bántalmazás vagy más néven cyberbullying elterjedése hozta magával az ismétlődés kritériumának hígulását: már egyetlen megalázó esemény is minősülhet bullyingnak. Például ha valakiről csak egy darab megalázó videót töltenek fel a netre, a következményei olyanok, mintha ezerszer megtörtént volna. A kulcsszó egyébként itt az erőfölény, ami nagyon sokfajta lehet, így lehet létszámfölényből fakadó is. Van, amikor teljesen egyértelmű, ki a bully, azaz a bántalmazó, és az ő fölénye lehet egyszerű testi fölény is, de olyan is van, amikor egy menő státuszú lány kezd ki egy újonnan érkező lányt, akinek nincs még státusza a csoportban.

A fogalom tisztázása körül fontos, hogy amíg a vitákat és a konfliktusokat a szociális fejlődés hasznos elemének tekintik, addig a bullyingról úgy tartják, hogy semmilyen tanulási jellemzővel nem bír, és kifejezetten káros. Miért?

Nincs közösség és társas együttélés konfliktusok nélkül. Ha közösségben kialakult konfliktusokat sikerül a kapcsolat sérülése nélkül jól rendezni, az kifejezetten megerősíti a kapcsolatot és a közösséget, így szolgálja a fejlődést. A bullying a gyerekközösségeknek nem természetes és szükségszerű velejárója. Az persze lehet jó élménye a közösségnek, ha sikerült megállítani a bullyingot, de azért a szégyenfolt megmarad.

* A magyar tudományos és köznyelvben angolszász hatásra a bullying szó terjedt el, így a jelenséget kibontó cikksorozatunkban mi is ezt használjuk.

A teljes interjú a Telexen olvasható.