• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Cél a paraszolvencia visszaszorítása

Lapszemle Forrás: nepszava.hu

Két csomagban készítik elő az alapellátási törvény végrehajtási rendeleteit.

Csábítják a háziorvosi praxisokba a szakorvosokat, nem lesz kötelező belépni a praxisközösségekbe, jövőre pedig új modellt is kipróbálnak és az önkormányzati szövetségekkel egyeztetést terveznek az ügyeleti rendszer egységesítéséről - állítja az egykori háziorvos Beneda Attila. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkáraként a szaktárca új vezetőjének megnevezéséig, több héten át vezette az ágazatot, ám most ismét az alapellátásra koncentrál. Beneda Attilával – a Népszava – online beszélgetett.

- Nem jelent megtorpanást Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár belépője, hogy fel kell mérni a betegigényeket és ahhoz kell alakítani a struktúrát?

- Az új államtitkár érkezése nemhogy megtorpanást nem jelent, hanem többletenergiát hoz a rendszerbe, hiszen ő is kiemelten akarja kezelni az alapellátást és a népegészségügyi megközelítését ennek a munkának. Egyformán gondolkodunk abban, hogy az egész ellátórendszer működőképességének javítását és az ágazatba fektetett pénzek elköltésének hatékonyságát is javíthatja az alapellátás megerősítése.

- Tehát az alapellátásban nem lesz olyan felmérés, mint a járóbeteg ellátásban vagy a kórházi rendszerben?

- Vannak felmérések és ezek azt mutatják, hogy az összes közfeladatot ellátó foglalkozási terület közül a legnagyobb a háziorvos iránti bizalom a társadalomban. Én is háziorvosként dolgoztam, ténylegesen bekerültem a családok életébe, így hát tudom, hogy az emberek testi, lelki, szociális bajait, a probléma gyökereit látva, vagyis egy holisztikus szemlélettel sokkal közvetlenebbül tud az ember segíteni. A stratégiai gondolkodásunkban a betegekkel való kapcsolattartás a háziorvos egyik legfontosabb feladata, ezért is nála összpontosul majd valamennyi elektronikusan összegyűlő információ a beteg ellátásával kapcsolatban. Ő az, aki a papírok adatait képes kiegészíteni az egyénnel kapcsolatos saját tapasztalataival.

- A háziorvosnak kulcsszerepe lesz abból a szempontból is, hogy a páciensek adatainak védelme megvalósuljon az informatikai fejlesztésekben?

- Valamennyi egészségügyi intézmény informatikai rendszere össze lesz kötve, tehát amikor a beteg bemegy a háziorvoshoz, látni fogja, hogy milyen gyógyszert kapott, milyen vizsgálatot végeztek máshol. Ezzel kizárjuk a többszörös ellátás lehetőségét, képes lesz felmérni egyes gyógyszerek kölcsönhatásait, és személyre szabottan lehet majd tervezni a szűrővizsgálatokat is. Ami pedig a betegadatokat illeti: ez két körben védett rendszer. A törzsét az 5-ös nemzetbiztonsági szinten védett nemzeti informatikai gerincháló adja (ez a legbiztonságosabb besorolás az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013-as törvény alapján - a szerk.), és az orvost, meg a beteget is további külön kódok védik, úgyhogy visszaélésekre egyáltalán nem számítunk.

- Kijelölték a mozgási irányokat: praxisközösségek, csoportpraxisok alakuljanak. Ezek kiépítése kötelező lesz?

- Stratégiai elképzelés, hogy az együttműködés növekedjen az alapellátásban, de nem kötelező jelleggel, csak lehetőségként. Praxisközösségnek az azonos szinten dolgozókat, tehát háziorvosokat, védőnőket, házi gyermekorvosokat, fogorvosokat tekintjük, csoportpraxisnak pedig azt, amikor szorosabb együttműködés jön létre az alapellátás és a szakellátás között. Ennek részeként a háziorvos, ha van más szakvizsgája is, a térség többi praxisát is elláthatja, mondjuk, mint belgyógyász. A cél a lakóhely közeli ellátás erősítése, mert minden szempontból az a jó, ha mindenki a lakóhelyéhez legközelebb juthat diagnózishoz, és ellátáshoz. Ezt a célt szolgálják a szűrővizsgálatok, az egészségfejlesztési irodák kialakítása a járásokban, illetve hogy szeretnénk megerősíteni az otthoni szakápolás rendszerét, ami eddig a szakellátáshoz tartozott.

További részletek a portálon olvashatók