Célegyenesben a kórház-államosítás

Nőtt a kórházak adósságállománya, és hegyekben tornyosulnak az állami bürokrácia által kiagyalt feladataik. A tulajdonos maga ellenőrzi önmagát, és nagyon elégedett - írja a HVG legfrissebb számában.

Akárcsak a népmesékben, hamarosan jóra fordul a gazdasági társaság formájában működő egészségügyi intézmények sorsa – legalábbis ezt ígéri az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Március végétől már nem fog kilógni a sorból az a 28 kisebb-nagyobb kórház, amelyeket tavaly már államosítottak ugyan, de eddig nem költségvetési intézményként, hanem gazdasági társasági formában működtek.

Az évek óta tartó diszkriminációval annyit bizonyosan sikerült elérni, hogy a kórházakat működtető vállalkozások dolgozói alig várják, hogy közalkalmazotti státusba kerülhessenek vissza, remélve, eztán ők is részesülnek az ágazati béremelésből.

Az átalakuláshoz 9,5 milliárd forintos adósságrendezési keret is járul: ez az új nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály frissiben benyújtott költségvetési módosító csomagjának egyik eleme. E soron kívüli konszolidálással a felvett hiteleket, a szállítói tartozások egy részét fogják kifizetni. Az államosítás mégsem mindenki számára vonzó. Azok az önkormányzatok, amelyek február közepéig dönthettek, megtartják-e a tavalyi államosítási körből kimaradt, önálló, a kórházaktól szervezetileg független szakrendelőiket, zömében ragaszkodtak intézményeikhez.

A kórházak adósságállománya nemhogy csökkent volna, éppenséggel tovább nőtt, annak ellenére, hogy a tavalyi év végén a szokásos kasszasöp-résből 27 milliárd forint konszolidációs pénz jutott a szállítói tartozások kifizetésére. Az Állami Számvevőszék frissen publikált jelentése, amely 20 kórház 2010 januárja és 2012 júliusa közötti gazdálkodását ellenőrizte, több aggasztó jelenségre rávilágít.