Covid: nem a legidősebbek voltak a legnagyobb veszélyben

Nemcsak nemzetközi szinten, hanem az országon belül is jelentős területi eltérések jellemzik a koronavírus-járvány egész időszakát – hangsúlyozzák azok a szakértők, akik részt vettek a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézete (KTI) a COVID-19 járvány társadalmi és gazdasági hatásairól szóló, tegnap bemutatott Fehér Könyvének összeállításában. Kiderült ugyanis, hogy az egymillió főre jutó többlethalálozás a legtöbb megyében 4000-4500 fő körüli volt a járvány kezdete és idén év eleje között, ugyanakkor Pest és Fejér megyében 2200-2500 fő között alakult az elhunytak száma a járvány előtti adatokkal összevetve, miközben Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – az ország legkevésbé fejlett térségeiben – meghaladta az 5500 főt, írja a Népszava. 

Részben a koronavírus-járvány kitörése óta megjelent elemzések, nagyobbrészt azonban új kutatások alapján született 35 társadalomkutató munkájával a tanulmánygyűjtemény, amelynek szerzői egybehangzóan sérelmezik, hogy nem kapnak elegendő információt, részletes adatokat a munkájuk végzéséhez, pedig az egészségügyi és oktatási felmérések, foglalkoztatási statisztikák és a lakosság mentális állapotának mutatói alapján pontosabban meg lehetne tervezni, hogy miként csökkentsük a járvány negatív hatásait. Amit lehet, azt saját nagymintás kutatásokkal pótolták a kötet szerzői, de van olyan kérdés, amire a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) még nekik sem felel fél éve.

A járvány majdnem kétéves időszakának egészét vizsgálva Magyarországon a második legmagasabb az egymillió főre jutó koronavírus-halálozások száma az EU-n belül, azonban ahogy eltér a tesztelési gyakorlat, úgy az sem egységes, hogy pontosan mely haláleseteket sorolják a koronavírus okozta halálozásokhoz. Így jutottak el a kutatók a járvány előtti évek átlagos halálozási adataival összevethető többlethalálozás vizsgálatához, ami képes megmutatni a következményeket. Négy korcsoport adatainak értékelése kimutatta, hogy nálunk nem a legidősebbek voltak a legnagyobb veszélynek kitéve, az ő többlethalálozási mutatóik megegyeznek az európai átlaggal, de a fiatalabbak közül sokkal többet veszítettünk el, mint korábban – a 39 év alattiak többlethalálozása az 5. legrosszabb az EU-n belül. Ennél is durvább adatot idéznek a Fehér Könyv szerzői, amikor azt említik, hogy „számos országban 2-3 ezernél kisebb mértékű volt az egymillió főre vetített összesített többlethalálozás a 60-79 éves korcsoportban, míg Magyarországon közel 8500. Mindezek ismeretében újra hangsúlyozzák a célzott tesztelések fontosságát, mert csak így lehet megszakítani a fertőzési láncokat.

A teljes cikk a nepszava.hu portálon olvashatól