• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Covid: új hazai adatok arról, milyen fontos az oltás

Lapszemle 2021.11.12 Forrás: Telex
Covid: új hazai adatok arról, milyen fontos az oltás

Egy oltatlan embernél kétszeres a kockázata a megfertőződésnek, ötszörös a kockázata annak, hogy Covid-19-cel összefüggésben meghaljon.

A magyarországi oltások hatásosságáról eddig nyilvánosságra nem hozott adatokról is beszélt egy Egerben tartott előadáson Oroszi Beatrix epidemiológus a Telex tudósítása szerint. A hazai járványadatokon alapuló következtetések szerint egy oltatlan embernél minimum kétszeres a kockázata a megfertőződésnek, és ötszörös a kockázata annak, hogy Covid-19-cel összefüggésben meghaljon. 

A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatója - aki egyben a kormánynak, ITM-nek is tanácsot adó Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagja - által bemutatott grafikonok azt mutatják, hogy a védőoltások eredményessége júniustól 80-90 százalékos volt, majd ez az idő elteltével csökkenni kezdett (nyáron az alacsony esetszám miatt nem igazán megbízhatók az adatok), de a harmadik oltások ismét növelték a hatásosságot, pedig még csak a lakosság egyhatoda kapott megerősítő oltást.

Nem titkolta, hogy társadalmilag milyen káros volt értelmezés nélkül közzétenni az oltások hatásosságára vonatkozó adatokat, ahogy ez szerdán este megtörtént. Valószínűleg mindenki fölkapta a fejét a Nemzeti Népegészségügyi Központ által az Átlátszónak megküldött, inkább csak zavarkeltésre alkalmas adatra, hogy az augusztus 1. és október 31. között koronavírussal megfertőződöttek között 48,5 százalékban voltak olyanok, akik legalább egy oltást kaptak.

„Van egy táblázat, ami szerint a regisztrált esetek fele oltott, a fele nem oltott. Aki nem ért hozzá, azt mondja, nem is véd a védőoltás. Holott tudjuk azt, hogy az oltatlanok fele annyian vannak, mint az oltottak” – idézi a Telex a méltatlankodó szakembert, aki hozzátette: „Ha ugyanannyi eset jön egy feleakkora csoportból (az oltatlanokéból), akkor az alaphangon kétszeres kockázatot jelent. Kérem, magyarázzák el mindenkinek, hogy a fifty-fifty azt jelenti: az oltatlanoknál kétszeres a kockázat arra, hogy covidosok legyenek.

Az oltáson kívül nincs még egy olyan eszközünk, ami képes lenne 50 százalékos kockázatcsökkentésre, de az is igaz, hogy ez nem elég. Mással is segítenünk kell, például maszkkal vagy távolságtartással” – hívta fel az epidemiológus az orvosokból álló hallgatóság figyelmét.

A halálozást vizsgálva kiderült, hogy a vakcina hatása itt sokkal erősebb, mint a megfertőződés elleni védelemnél. Grafikonokkal igazolta, hogy a két oltás jelentősen, 70-80 százalékkal csökkenti a védettséggel rendelkező halálozási kockázatát a nem oltottakhoz képest. Az oltatlanoknak ugyanakkor ötszörös a kockázata arra, hogy Covid-19-cel összefüggésben meghaljanak – mutatott rá Oroszi Beatrix.

A szakember nem először hívta fel a figyelmet arra, hogy nem akkor kell tüzet oltani, amikor már a csúcson vagyunk, s úgy vélte, A mostani járványhullám már egészen biztosan nem lesz kisebb, mint a 2. hullám volt, de akár a 3. hullám szintjét is elérheti. Területi eltérések is mutatkoznak az adatok szerint: az esetszám Magyarország délkeleti és keleti részén szignifikánsan magasabb, mint az országos átlag.

A Telex cikke itt olvasható.