Csak akkor lépnek, ha már vér folyik?

Nem áldozatvédelem, hanem áldozathibáztatás van Magyarországon – mondta a Magyar Nemzetnek Seres Barbara. A nő féléves fiát az édesapja két évvel ezelőtt ledobta a negyedik emeletről, majd utánaugrott. Mindketten meghaltak. Barbarát a volt párja több alkalommal is bántalmazta, valamint fizikailag és lelkileg is terrorizálta. A nő hiába kért segítséget az illetékesektől, a magyar hatóságok nem tudták megvédeni Ádámot, a kisfiát – olvasható az mno.hu portálján.

Hiányzik a kapcsolati erőszakkal szembeni hatékony és szakszerű fellépés hazánkban: az áldozatok a legtöbb esetben védtelenek, a bántalmazók pedig büntetés nélkül megússzák. A családon belüli erőszak elszenvedői ezért leginkább egy nemzetközi megállapodásban, az isztambuli egyezmény ratifikálásában bíznak. A nők elleni erőszak felszámolására irányuló konvenció ellenzői azonban lopakodó genderpolitikát sejtenek a háttérben. Szél Bernadett szerint a kapcsolati erőszak problémáját nem szabadna egy ideológiai háború kereszttüzébe helyezni.

Az áldozatvédelem csődjét mutatja Barbara szerint, hogy nagyon sok szakember nincs tisztában a bántalmazás lélektanával, és egy életre elveszi a bántalmazott kedvét, hogy szakmai segítséget kérjen.

Barbara tapasztalatai azt mutatják, ahelyett, hogy a magyar hatóságok hosszú távú megoldást kínálnának a sértetteknek, az áldozatot rejtik el a bántalmazó elől, és csak akkor lépnek a családon belüli erőszak ellen, ha már vér folyik.

A magyarországi helyzetben szerinte csak egyetlen dolog hozhatna változást, mégpedig az, ha végre törvénybe iktatnák a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzésére és felszámolására irányuló isztambuli egyezményt. A konvenció meghatározott forrást rendel krízisközpontok építésére, prevenciós programokra, valamint a bántalmazással találkozó rendőrök és segítők képzésére.