Csak minden harmadik depressziós jut el szakemberhez

A gyermekeit felakasztó hevesi apa, az utastársát a villamos alá taszító combinós gyilkos, vagy a családját szamuráj karddal kivégző kulcsi mészáros – mind olyan esetek, melyek közös pontja az elkövető erőteljes pszichés zavara. A magyar társadalom mentális állapotának mutatói továbbra sem biztatóak a nemzetközi összehasonlításokban, és az atv.hu-nak nyilatkozó szakember szerint jelentős javulás nem is várható addig, míg a döntéshozók komolyan nem veszik a pszichiátriai ellátórendszerben fennálló súlyos hiányosságokat.

A Nemzeti Lelki Egészség Stratégiában (2014-2020) a következő diagnózist olvassuk hazánkról: A Eurobarometer felmérés és a 2012. Állami Számvevőszéki jelentés szerint a hazai lakosság mentális állapota az európai országok döntő többségével összehasonlítva rosszabbnak minősíthető.

Az európai átlagnál kedvezőtlenebb a helyzetünk
- a férfiak depressziója,
- a kóros alkoholfogyasztás,
- a bipoláris betegség és
- a befejezett öngyilkosságok tekintetében, mely az EU-ban az egyik legmagasabb, 100 ezer lakosra vetítve.

A pszichiátriai betegellátás átalakításának ellenőrzéséről szóló 2012. évi Állami Számvevőszék Jelentés azt állapította meg, hogy bár a pszichiátriai betegek ellátásában, gondozásában, mind az egészségügyi, mind a szociális ágazat végez feladatokat, munkájuk mégsem képez egységes rendszert. Államilag finanszírozott felnőtt/gyermek pszichológiai, pszichoterápiás szakellátás pedig gyakorlatilag nem létezik, illetve csak a magánszférában vehető igénybe – áll a szakmai anyagokban.

Molnár Károly, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) elnöke szerint nincs direkt összefüggés az ellátórendszer hiányosságai és a pszichiátriai betegek által elkövetett erőszakos bűncselekmények között, hiszen arányát tekintve az semmivel sem magasabb, mint az úgymond egészséges emberek között. Úgy véli, hogy
az erről szóló híradások egyrészről stigmatizálják a pszichiátriai kezelésre szoruló embertársainkat, másrészről viszont felhívják a figyelmet egy össztársadalmi problémára, a potenciális betegek beilleszkedési zavaraira.

Az elnök becslése szerint havi átlagban a lakosság 1,5 százaléka jelenik meg pszichiátriai szakrendelésen, ám ellátásukat a diplomával rendelkező 1100 pszichiáterből ténylegesen csak 750 végzi. Így történhet meg, hogy például a depressziósok közül csak minden harmadik jut el szakemberhez.

További részletek a weboldalon.