Csak őrült tudós klónozna!

A tudomány még nem tart ott, hogy a génmanipulációt a sportban kamatoztassák, de ha egyszer lesz majd géndopping, az sokáig kiszűrhetetlen marad – véli dr. Czeizel Endre genetikus. A mostanában a géniuszok öröklődését kutató tudós szerint nálunk tíz rendkívül tehetséges gyermekből kilenc elkallódik – írja a Szabad Föld – online.

– Biztos hallott a londoni olimpia egyik szenzációjáról, a 16 éves kínai lányról, aki megúszta a férfi mezőny legjobbjának az idejét. Azonnal a géndopping került szóba. Születhet ma ilyen genetikával egy kislány?
– Az agyunk és testünk megnyilvánulása annyira sokszínű, hogy nem lehet általánosságban tehetségről beszélnünk, pontosan meg kell határozni, hogy matematikai vagy úszótehetségről van-e szó. A tehetség azonban csak az ígéretet, a potenciát jelenti – ha ez megvalósul, talentumnak helyes nevezni. A humángenetika 1880-as indulása óta tudjuk, hogy egy adott talentumtípusban az emberek kétharmada átlagos, az ennél jobbak és rosszabbak aránya 2,5-2,5 %. Már csak minden ezredik ember az, aki rendkívüli képességekkel megáldott, és végül 3 millió emberre jut egyetlen géniusz. A 10 milliós magyar népességben az adott talentumszférában tehát csak 3 géniusszal számolhatunk. Az 1200 milliós Kínában sokkalta nagyobb a merítés, ott valamely talentumtípusban 400 géniusz várható. Az elmúlt években többször voltam Kínában, láttam, mekkora fejlődésen ment át az ország. Sokkal inkább figyelnek a nemzeti kincseikre, így a tehetségekre, és mindent megtesznek, hogy belőlük talentum legyen.

- Ön szerint mi nem?
– Kutatásaim szerint tíz rendkívül tehetséges gyermekből nálunk csak egy lesz kivételes talentum, kilencet „elveszítünk". Ennek hosszú időre visszanyúló gazdasági és történelmi okai vannak. Nálunk a fogyatékos gyermekek számára 120 éve fejlett gyógypedagógiai intézményrendszer áll rendelkezésre, ezzel szemben a kivételes tehetségek felismerésével és nevelésével az előző rendszerek alig foglalkoztak. Holott egy nemzet jövője attól függ, hogy a géniuszpalántái kivirágoznak-e. Nem lehet véletlen, hogy a legutóbbi vizsgálatom szerint a 15 magyar matematikusgéniusz közül az a 7, aki külföldre ment, 18 évvel élt tovább, mint akik Magyarországon maradtak. A 15 géniuszból 14 zsidó volt. Vagy¬is abból a 3500 éves kultúrkörből származtak, aminek meghatározó része az írás-olvasás, a tudás és a tanulás tisztelete, a tehetséggondozás. Ehhez azonban nyilván kellett az az oktatáspolitikai környezet, ami Eötvös Józsefnek köszönhető. Ő a közoktatás megteremtése mellett a vallási egyenlőséget is biztosította, megteremtve a kiegyezés utáni magyar gazdasági, művészi és tudományos csodát – akkor ezt így nevezték Európában.

– Könnyen felismerhetőek a géniuszpalánták?
– Attól függ, milyen tehetségszféráról van szó. Az elmúlt években zeneszerzőket, költőket, festőket, matematikusokat vizsgáltam, mert ezek kivételessége már kora gyermekkorban érzékelhető, mint Mozarté vagy Liszt Ferencé. Bolyai Jánoska már ötéves korában értette a szinusztételt, Neumann Jancsika hatévesen magától rájött az integrálszámításra. Sajnos a többi tehetségtípusban sokkal nehezebb korán felismerni a kivételesen jó adottságokat. Például milyen jó lenne, ha korán ki lehetne választani a kivételes pedagógus vagy orvos tehetségeket…

– Milyen eszközök kellenének ehhez?
– A tehetség felismerése és felvirágoztatása külön tudomány, amelynek alapján át kellene gondolni a magyar pedagógiai rendszert. A szokásos iskolai tanterv alapján ugyanis nagyjából öt oldalról tudják mérni a gyermekek tehetségét, ám egy amerikai vizsgálatban 25 különböző tantárgyat vezettek be. Ily módon ötszörösére nőtt a tehetségek száma, mert így a rejtett adottságokat is föl tudták fedezni.

– Ön szerint milyen területeken várható hamarosan orvosi áttörés, mi hozhat majd ismét valami egészen újat az emberek életébe?
– Egyértelműen a géntérképé a jövő. Az amerikai elnök, Barack Obama már a korábbi választási programjában ígéretet tett, hogy valamennyi állampolgárnak biztosítják ezer dollárért a DNS-ükbe foglalt genetikai sorsuk megismerését. Ez megmutatja, kinek milyen betegségekre van hajlama, így ezekkel szemben már tudatos, egyénre szabott egészségvédelemmel készülhet mindenki. Ezáltal az emberek nem sorsuknak elszenvedői, hanem irányítói lennének.

A teljes interjú a Szabad Föld online oldalán olvasható.