Csalást követtek el az őssejtbotrány gyanúsítottjai?

Az elkövetés tárgyának hiányában nem valósul meg az emberi test tiltott felhasználásának bűntette az őssejtbotrány ügyében, így csalás miatt emelhet vádat a Fővárosi Főügyészség. Ihász Sándor főügyész szerdán az Echo Televízióban kifejtette, hogy több kérdést is tisztázni kellett a 2009-ben kipattant ügyben. Mint mondta, a vádhatóság azt is vizsgálta, hogy emberi test tiltott felhasználása bűntett elkövethető-e úgy, hogy a kezelések során felhasznált őssejteket elhalt abortumokból nyerték ki. Felmerült a kérdések között az is, hogy az emberi szót jogi vagy biológiai értelemben kell-e vizsgálni. Az emberi ugyanis értelmezhető emberi fajból, de élő szervezetből származóként is.

Mint ismert, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) július 26-án befejezte az iratismertetést, majd vádemelési javaslattal fordult a Fővárosi Főügyészség nyomozásfelügyeleti osztályához emberi test tiltott felhasználása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kilenc személlyel szemben. A rendőrség szerint egy amerikai állampolgárságú személy megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy egy magyar irányítású őssejtkutató labor és egy magyar tulajdonú magánklinika szervezésében, anyagi ellenszolgáltatás fejében 2007-től őssejtkezeléseket végzett.

Ihász Sándor rámutatott arra, hogy a csalás gyanúja az ügyben azért állhat meg, mert a terheltek nem tájékoztatták az érintetteket arról, hogy csak őssejtek gyűjtésére van engedélyük, a beavatkozások elvégzésére nem. Hozzátette, hogy a betegek, illetve a hozzátartozók nem rendelkeztek kellő információval a kezelések esetleges mellékhatásairól sem. Mint mondta, a terheltek vonatkozásában a jövő héten dől el, hogy ki és milyen minőségben vett részt a csalásban.