"Hiába készítjük fel a mentőszolgálatot, a teljes egészségügyi rendszert és akár a teljes országot, ha az emberek nem követik a szabályokat".
Óriási károkat okoznak a vírustagadók, és mintha elfelejtettük volna az első járványhullám tanulságait, lazult a fegyelem – mondja Csató Gábor a Mandinernek. Az Országos Mentőszolgálat főigazgatója szerint most főleg fiatalok fertőződtek meg, és ezért kevesebb a súlyos eset, de ők könnyedén átadhatják a kórt sérülékenyebb csoportoknak.
Májusban azt mondta, a mentőszolgálat a legrosszabb forgatókönyvre is felkészült. Mi a legrosszabb forgatókönyv?
Ezeket a számokat tavasszal megbecsülni sem lehetett, most sem szeretném azt latolgatni, milyen számokkal tetőzik majd a járvány. Azt viszont elmondhatom, hogy már a nyáron kiépítettünk az Országos Mentőszolgálatnál olyan tartalékkapacitásokat, amiket sokkal súlyosabb terhelés esetén be tudunk vetni. Most úgy tűnik, ezt hadrendbe is kell, hogy állítsuk. A prioritási sorrendünkhöz pedig – a sürgősségi ellátás, tehát az életmentés elsősége, aztán a tesztelés és a határellenőrzési feladatok segítése – minden körülmények között, a végsőkig ragaszkodunk.
Noha nőnek a számok, arányaiban kevesebb súlyos esetről szólnak a hírek. Mi lehet ennek az oka? Gyengébb vírustörzs érkezett, fiatalabbak a betegek, netán a gyakoribb teszteléssel előkerültek a tünetmentes fertőzöttek, és „felhígították” a statisztikát?
Több olvasata van ennek a mostani fázisnak. Az egyik mindenképpen az, hogy valóban jelentősen nőtt a tesztelések száma. A nagy számok törvénye alapján tehát több beteget is találunk – az ő arányuk egyébként a tesztelt személyek között 5-6 százalékos. A másik természetesen az, hogy a nyaralásból hazatért és külföldről behozott esetek is megjelentek – a maximum kéthetes lappangási idő éppen most ér véget –, és kezdenek felfutni. Emellett, most tényleg más korosztályt érint a járvány: az átlagéletkor a fertőzöttek között harminc körül van, tehát az érintett populáció is jóval egészségesebb, ezért kevesebben kerülnek közülük kórházba. Egyelőre ez egy jól kontrollált eseménysorozat, de magában hordozza azt a veszélyt, hogy ezek a fiatalok előbb-utóbb megfertőzhetnek idősebbeket is és ahogyan külföldön is láttuk, néhány hét alatt átadják a korosabbaknak a fertőzést, akiknél nagyobb rizikója van annak, hogy majd komoly kórházi kezelésre szorulnak, vagy esetükben még súlyosabb következményei lesznek a fertőzésnek.
Dacára annak, hogy magasabbak az esetszámok, a fegyelem mégis lazul. Miért?
Tavasszal mi azt láttuk, hogy volt az emberekben egy egészséges félelem a vírustól, aztán mivel fegyelmezettségnek is köszönhetően viszonylag alacsony esetszámot ért el a megbetegedés, ez a szabálykövetés kezdett lanyhulni. A nyár végére, nyilván a jó idővel és a nyaralásokkal, sajnos elolvadt ez a magatartás. Ezzel együtt és ennek okán is elkezdett felfutni a járvány második szakasza. Ezt most kevésbé kíséri az az óvatosság és fegyelmezettség, ami ilyenkor kívánatos lenne. Mi ezt próbáljuk hangsúlyozni az Országos Mentőszolgálatnál is. A nemrég megjelent videónkban Győrfi Pállal próbáljuk a tévhiteket eloszlatni, és jelezni, hogy a felelős és óvatos viselkedésre most is nagy szükség van.
A gazdaság és az oktatás szempontjából viszont nem lehet megismételni a tavaszi lezárásokat. Mit lehet tenni?
Csak bízni lehet abban, hogy ha tavasszal egyszer sikerült már ilyen fegyelmezettnek lenni, akkor most is menni fog; hogy az embereknek van kellő tudása, belátása és bizalma az ellátórendszer és a szakemberek felé, és megteszik a társadalmilag szükséges lépéseket – hiszen hiába készítjük fel a mentőszolgálatot, a teljes egészségügyi rendszert és akár a teljes országot, ha az emberek nem követik a szabályokat, és nincs bennük felelősségérzet. Ha nem képesek egymástól megfelelő távolságot tartani, ha nem mosnak alaposan és rendszeresen kezet, és ha nem, vagy helytelenül hordják a maszkot, akkor bizony terjedni fog a vírus.
További részletek a cikkben.