Hazánkban tavaly 44 nő halt meg családon belüli erőszak következtében.
Az Országos Választási Bizottság a napokban elfogadta Halász Pálma, az Élet¬Érték Alapítvány elnökének népi kezdeményezésre irányuló kérelmét, így elindult a családon belüli erőszak önálló törvényi tényállásként való szabályozásának parlamenti megvitatását célzó aláírásgyűjtés. Tény: hazánkban tavaly 44 nő halt meg családon belüli erőszak következtében – olvasható a Heves Megyei Hírlap online oldalán.
A partnerük vagy volt partnerük által bántalmazott nők száma becslések szerint évente eléri a félmilliót Magyarországon. A számok azt jelzik: a jelenleg hatályban lévő törvények elégtelennek a probléma kezelésére. A témával kapcsolatban Kocsis Irén Mária, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályvezetője úgy nyilatkozott: a családon belüli erőszak nem egyszerűen csak egy probléma, hanem olyan problémahalmaz, amely ezerféle megoldást, megközelítést igényel. Az igazságszolgáltatás beavatkozása (rendőrség, ügyészség, bíróság) csak egy szegmense az ügynek, és a legtöbbször a már elfajult, közvetlen veszélyhelyzet elhárítására irányul.
Ennek egyik „eszköze" a távoltartás elrendelése. Kétféle távoltartás létezik – emelte ki a szakember – az egyiket egy 2009. évi törvény szabályozza. Ez jelentős előrelépés a korábbi szabályozáshoz képest, mivel bővíti a hatóság beavatkozásának a lehetőségét. Ebben az esetben nem feltétel, hogy büntetőeljárás induljon, és a rendőrség azonnal beavatkozhat. Nem feltétel az sem, hogy a bántalmazott kérje az intézkedést, mivel a rendőr dönti el (mérlegelés után), hogy elrendeli-e az ideiglenes megelőző távoltartást 72 órára. Ezt a bíróság 30 napra meghosszabbíthatja. A másik lehetőség a büntetőeljárásról szóló egy 1998. évi, amelynek alapján elrendelhető távoltartás. Ebben az esetben a távoltartás az előzetes letartóztatás egyik alternatívája.
Elrendelésére – szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén – akkor kerülhet sor, ha az elkövetővel szemben nem rendeltek el olyan más kényszerintézkedést, amely a távoltartás elrendelését kizárttá teszi, például előzetes letartóztatást, ideiglenes kényszergyógykezelést. Ekkor a távoltartást a bíróság tíztől hatvan napig terjedő időre rendelheti el – magyarázta Kocsis Irén Mária.