• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Csattanós válasz a népi kezdeményezés

Lapszemle Forrás: Heves Megyei Hírlap

Hazánkban tavaly 44 nő halt meg családon belüli erőszak következtében.

Az Országos Választási Bizottság a napokban elfogadta Halász Pálma, az Élet¬Érték Alapítvány elnökének népi kezdeményezésre irányuló kérelmét, így elindult a családon belüli erőszak önálló törvényi tényállásként való szabályozásának parlamenti megvitatását célzó aláírásgyűjtés. Tény: hazánkban tavaly 44 nő halt meg családon belüli erőszak következtében – olvasható a Heves Megyei Hírlap online oldalán.

A partnerük vagy volt partnerük által bántalmazott nők száma becslések szerint évente eléri a félmilliót Magyarországon. A számok azt jelzik: a jelenleg hatályban lévő törvények elégtelennek a probléma kezelésére. A témával kapcsolatban Kocsis Irén Mária, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályvezetője úgy nyilatkozott: a családon belüli erőszak nem egyszerűen csak egy probléma, hanem olyan problémahalmaz, amely ezerféle megoldást, megközelítést igényel. Az igazságszolgáltatás beavatkozása (rendőrség, ügyészség, bíróság) csak egy szegmense az ügynek, és a legtöbbször a már elfajult, közvetlen veszélyhelyzet elhárítására irányul.

Ennek egyik „eszköze" a távoltartás elrendelése. Kétféle távoltartás létezik – emelte ki a szakember – az egyiket egy 2009. évi törvény szabályozza. Ez jelentős előrelépés a korábbi szabályozáshoz képest, mivel bővíti a hatóság beavatkozásának a lehetőségét. Ebben az esetben nem feltétel, hogy büntetőeljárás induljon, és a rendőrség azonnal beavatkozhat. Nem feltétel az sem, hogy a bántalmazott kérje az intézkedést, mivel a rendőr dönti el (mérlegelés után), hogy elrendeli-e az ideiglenes megelőző távoltartást 72 órára. Ezt a bíróság 30 napra meghosszabbíthatja. A másik lehetőség a büntetőeljárásról szóló egy 1998. évi, amelynek alapján elrendelhető távoltartás. Ebben az esetben a távoltartás az előzetes letartóztatás egyik alternatívája.

Elrendelésére – szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén – akkor kerülhet sor, ha az elkövetővel szemben nem rendeltek el olyan más kényszerintézkedést, amely a távoltartás elrendelését kizárttá teszi, például előzetes letartóztatást, ideiglenes kényszergyógykezelést. Ekkor a távoltartást a bíróság tíztől hatvan napig terjedő időre rendelheti el – magyarázta Kocsis Irén Mária.