Csecsemőhalandóság: hétszeres különbség a megyék között

2017-ben történelmi mélypontra csökkent Magyarországon a csecsemőhalálozási arány, az ország egyes részei között azonban óriási különbségek voltak - derült ki a KSH legújabb elemzéséből. Ebben véletlenszerű tényezők mellett a társadalmi rétegek közötti iskolázottsági és életszínvonalbeli szakadék, illetve ezek halálozási rátára gyakorolt hatása játszott fontos szerepet. Országos átlag alapján régiós viszonylatban jól állunk, de az EU-n belül még mindig lenne hova fejlődnünk - írta a portfolio.hu.

Az orvostudomány fejlődésével párhuzamosan a 20. században Magyarországon is drámai mértékben visszaesett a csecsemőhalandóság. Az évszázad elején még átlagosan 5 gyerekből 1 nem élte meg az 1 éves kort, vagyis bőven 200 feletti halálozás jutott 1000 gyerekre, 2017-ben az országos átlag már csak 3,6 volt. Ez mintegy 75%-os csökkenést jelentett a rendszerváltás évéhez képest.

Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy az ország egyes területei között továbbra is óriási különbségek vannak. A KSH elemzése hangsúlyozza, hogy mivel az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a születések, ezzel együtt pedig a csecsemőhalálozások száma, ezért az ország egyes területei közötti eltérésekben egyre nagyobb szerep juthat egy-egy váratlan eseménynek, balesetnek, tragédiának, magának az esetlegességnek. Összességében így is jól látható különbségek vannak az egyes megyék között, bár közel sem szabályszerű, hogy mely megyék szerepelnek a legjobb vagy a legrosszabb területi egységek között.

2017-ben a legmagasabb halandósággal rendelkező megyék közé Bács-Kiskun és Nógrád megye tartozott, és az elmúlt évtizedekben változatlan maradt Szabolcs-Szatmár-Bereg - mint a csecsemőhalandóság szempontjából a legkedvezőtlenebb területi egységek közé tartozó - megye relatív helyzete.

Hektikusan alakult a három legjobb helyzetben lévő megye sorrendje. A 2017. évi adatok szerint Veszprém és Baranya megye, valamint Budapest helyzete volt a legjobb. A 2017. évi országos rekordalacsony csecsemőhalandóságot tekintve feltűnő Veszprém megye 1,0 ezrelékes és Baranya megye 1,6 ezrelékes halandósága, ami történelmi minimumot jelent mindkét megye tekintetében.

A 2017. évi alacsony értékek miatt lényegesen, közel 7-szeresére emelkedett a két szélsőértékű megye (Veszprém és Bács-Kiskun megye) közötti különbség, ami a jelenleginél jóval magasabb csecsemőhalandóság mellett korábban soha nem fordult elő.

Az ország egyes területei közötti különbségeknél a jövedelmi helyzet és az iskolázottság egyértelműen meghatározó jelentőséggel bír. Ezekről a teljes cikkben