Csendben belehalunk a zajba

Budapesten csaknem egymillió embernek kell a még elviselhető 45-50 decibel feletti zajterhelésben élnie, sőt, többségük éjszaka is kapja a dózist, írja a nepszava.hu.

Továbbra is súlyos zajártalomban él a főváros lakosainak jó része: a legfrissebb mérési adatokból kiderül, hogy a budapesti lakosság legalább felének, egymillió embernek kell többé-kevésbé folyamatos, határérték feletti zajban élnie, és ebből negyedmillióan vannak azok, akik kifejezetten magas, 70 decibel (dB) feletti zajhatásnak vannak kitéve. Sokan közülük éjszaka sem tudnak pihenni a túl erős hanghatástól. A zajtérképhez készített intézkedési tervből kiderül ugyanis, hogy csaknem 800 ezer embernek éjszaka is zajártalom mellett kell aludnia.

Ez a fajta ártalom sokkal inkább a szegényebb lakosságot érinti, míg a tehetősebbeket kevéssé. A korábbi méréshez hasonlóan látszik, hogy a fővárosban jobbára csak a hegyvidéki, budai kerületekben élők élnek a zajküszöb alatt, azaz a belvárosból oda hazatérőknek legalább van lehetőségük nyugodt környezetben pihenni, míg a pesti oldal lakónegyedeinek többsége folyamatosan komoly terhelés alatt állnak.

 

A belváros területének nagy részén 60-70 decibeles a zaj, a nagyobb utak mentén – Váci út, Bécsi út, Istenhegyi út, valamint az M3-as és M5-ös autópályák bevezető szakaszainál – pedig már 80 decibel fölé emelkedik a terhelés szintje.

A „főbűnös” a közúti forgalom, ezt követi a vasút okozta terhelés – a fővárosban közel 100 ezer embert érint a vasúti zaj – és az utolsó helyen a légiforgalom van. 

Az Európai Unió már 2016-ban felszólító levelet küldött, amiért Magyarország nem állította össze a budapesti agglomerációra vonatkozó stratégiai zajtérképeket és az ország jelentősebb közút- és vasútvonalait érintő szükséges cselekvési terveket. Két évvel ezelőtt az EU kötelezettségszegési eljárást is indított az ügyben, a vizsgálat pedig lépéskényszerbe hozta a kormányt: az eljárás miatt kiadott kormányrendelet szerint összesen 1,1 milliárd forintot különítettek el a zajtérképezési feladatokra, és csaknem 670 millió forintot különféle ütemezésben a térképekhez kapcsolódó intézkedési tervek kialakítására, ellenőrzésére.

 

Bár a zajártalom, mint veszély kevésbé él a köztudatban, az Európai Unió már 2002-ben megállapította: ez a légszennyezés után a korai halálozás második leggyakoribb oka.