Tudományos kutatásokat vezet, egyetemi adjunktusként a klinikán dolgozik.
Nemzetközi konferenciákon tart előadásokat, közben három gyermeke mellett családanyaként is helytáll Csoma Zsanett bőrgyógyász. Kisebbik fia születése alapjaiban változtatta meg az életüket: Zsigmond a vártnál 12 héttel előbb érkezett – a doktornő ma már a szegedi gyermekklinika koraszülött intenzív osztályának alapítványában is dolgozik – írja a Délmagyarország Napilap cikke nyomán a delmagyar.hu portálja, amely interjút közöl Csoma Zsanettel.
– Édesanyja orvos. Az ő hatására választotta a pályát?
– Otthon csak annyi volt az elvárás, hogy jól tanuljak, én döntöttem úgy a nyolcadik osztály végén, hogy orvos szeretnék lenni. Anyukám fogászati rendelője természetes közeg volt számomra, de eszembe sem jutott, hogy fogorvos legyek. Sokat gondolkodtam azon, hogy egy családra vágyó nőnek milyen szakmát érdemes választania. A bőrgyógyászatban nagy lehetőségek vannak mind a tudomány, a kutatás, mind a gyógyítás terén, és látványos eredményeket lehet elérni.
– Elég hamar elkezdett a gyermekbőrgyógyászattal alaposabban is foglalkozni. Összefügg ez a családalapítással?
– Részben. A gyerekek iránti szeretet éppúgy szerepet játszott benne, mint az, hogy úgy éreztem, olyan területről van szó, ahol nagyon sok mindent lehet még csinálni, sokat lehet tenni azért, hogy egységes, szervezett gyermek-bőrgyógyászati részleg jöjjön létre.
– Mostanra már ön vezeti a dél-alföldi régió gyermek-bőrgyógyászati ellátását.
– Hozzá kell tennem, hogy sok kollégám foglalkozik ezzel a területtel, az ő munkájuk eredménye is ez, emellett az utóbbi időben törekedtünk új gyógyítási-kutatási irányok elindítására.
– Ez a legkisebb gyermeke, Zsigmond születéséhez is köthető.
– Igen. Mindig is sok gyereket szerettem volna, végül három lett. Zsigmond extrém koraszülött baba volt, a 28. hétre született 2008 decemberében, 1120 grammosan. Három hónapot töltöttünk a koraszülött intenzív osztályon, ráadásul szívfejlődési rendellenességgel jött a világra. Abban az időszakban kezdett érdekelni a neonatológia, a koraszülöttek és újszülöttek gyógyítása. Eldöntöttem, hogy szeretnék ezekkel a pici babákkal bőrgyógyászként is foglalkozni. Azt kértem az intézetvezetőktől, vezessünk be rendszeres bőrgyógyászati viziteket a gyermekklinikán, első körben a koraszülött intenzív osztályon. Néhány hét alatt kiderült, hogy ennek van létjogosultsága, azóta hetente kétszer járunk a gyermekklinikára, és megnézzük a babákat.
– A koraszülöttek bőrápolása világviszonylatban is teljesen új kutatási terület.
– Magyarországon ezzel azelőtt senki nem foglalkozott részletesen, a világon is csak néhány ajánlás készült eddig. A Perinatológiai Társaságtól kaptunk egy felkérést, hogy készítsük el a koraszülöttek bőrápolási és sebkezelési protokollját – számos bőrgyógyász és újszülöttgyógyász közös munkájával hónapokon belül összeáll az országos felmérés és kutatás minden eredménye.
– Mindezek mellett hogyan tud időt szakítani arra, hogy a koraszülött intenzív osztály alapítványában is dolgozzon?
– Ez egy szerelem, nagyon régóta vágytam rá, hogy ilyen munkát is végezhessek. Úgy érzem, két okból is hitelesen tudom képviselni a Korábban Érkeztem Alapítvány céljait: részt veszek a pici babák ellátásában, és a gyakorlatban is pontosan tudom, miről van szó, hiszen tapasztalt koraszülöttes anyuka vagyok. Szeretnénk biztosítani a megfelelő eszközöket az osztálynak és továbbképzési lehetőségeket a szakdolgozóknak, arról nem is beszélve, az utógondozásnak mennyire fontos szerepe van.