Demonstráció a kórházért: ''Ne csak meghalni, születni is lehessen Tapolcán''

A megmozdulást a városi kórház megmentése érdekében szervezte az intézmény dolgozóinak szakszervezete. A felvonulók a Trianon emlékparktól vonultak át rendőri felvezetéssel a Hősök teréig. Mindkét helyszínen beszédek hangzottak el, illetve utóbbinál a tiltakozók petíciót is átadtak a város vezetésének – írja a Napló – online.

Egy nappal korábban a város és a kórház vezetése sajtótájékoztatót tartott a közvélemény megnyugtatása érdekében, azonban a rendezvényen tapasztalt hangulat, illetve a szónokok megnyilvánulásai alapján ez nem sokat változtatott a dolgok menetén. A demonstrálók továbbra sem szeretnék ha az aktív sebészeti és belgyógyászati ellátás megszűnne Tapolcán, sőt a mostani vezetés 2010-es választási ígéretét, a szülészet visszaállítását is követelik.

A rendezvény előtt Ferenczi Gábor jobbikos országgyűlési képviselő, Dobó Zoltán megyei-, Rig Lajos önkormányzati képviselő sajtótájékoztatót tartott, részben reagálva az előző napi megnyilatkozásokra, illetve vázolták a tapolcai egészségügy jelenét és jövőjét.

Rig Lajos, a kórházi dolgozók szakszervezetének vezetőjeként arról szólt, hogy az eddig Tapolcára összpontosuló beteganyag Ajkán és Keszthelyen mindenképpen túlzsúfoltságot eredményez, és jelentősen növeli az egyébként is hosszú várakozási időt.

Másrészt a betegutak sincsenek átgondolva, a téli szállítás ideje és kockázata beláthatatlan következményekkel járhat. Se gépjármű, se szakszemélyzet nincs ehhez. Mindezt dr. Csonka László sebészfőorvos is megerősítette. Az idő gyakran életet jelenthet, s ezt a lehetőséget akarják a Tapolcán és környékén élőktől elvenni. Másrészt ez egy speciális terület, hiszen a mintegy hatvanezres vonzáskörzet a nyaralási szezonban megnégyszereződik.

Rig Lajos egyúttal arra kérte Lasztovicza Jenő országgyűlési képviselőt, hogy ne hazudozzon tovább, hiszen nem ő mentette meg a 250 kórházi dolgozó munkahelyét, és állításával ellentétben a demonstráció nem politikai indíttatású rendezvény, hanem a kórházért aggódó helybeliek segélykiáltása.

Azoké, akiknek elődei saját pénzükből, saját kezükkel építették, téglajegyet vettek, áldoztak a köz érdekében. Zárszóként elhangzott: ebből nem lehet pusztán rehabilitációs intézmény és elfekvő.