Diabétesz: gyógyszeres terápia és/vagy prevenció?

A kezelhetetlen megjegyzések nem segítenek a betegnek, élnünk kell a gyógyszerek kínálta lehetőségekkel – hangzott el a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) interdiszciplináris fórumán, ahol a diabétesz világnapja alkalmából a cukorbetegség és szövődményei megelőzése állt a fókuszban, írja a MedicalOnline. 

A cukorbetegek 90 százaléka túlsúlyos vagy kövér, az obezitás gyakoriságváltozása a diabéteszével korrelál, kéz a kézben járnak. A cukorbetegek rövidebb ideig élnek, de a testsúly, a kardiovaszkuláris kockázatok csökkentése, a szívelégtelenség kezelésére, számukra is egészségnyereséget jelent. Mindehhez azonban a betegek együttműködése szükséges, amit nem lehet elnyerni betarthatatlan utasításokkal és elvárásokkal. Minderről Kempler Péter,  a MOTESZ elnöke beszélt a társaság diabétesz világnapi i interdiszciplináris fórumának felvezető előadásában csütörtökön, Budapesten.

A falánk, akaratgyenge ember büntetése az elhízás, tartja a társadalom, miközben a tapasztalatok azt mutatják, hogy az érintettek nem egyedül felelősek az elhízásért, és mindössze 5 százalékuk képes tartósan csökkenteni a testsúlyát – mondta előadásában Mezősi Emese, a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság elnöke.

Az elhízás – amely a 2-es típusú cukorbetegség (T2DM) egyik fő rizikófaktora – komplex, progresszív kórkép, amit kóros zsírfelhalmozódás jellemez, világszerte 1 milliárd embert érint és járványszerűen terjed. A magyar populáción belül 33 százalékos az elhízottak aránya. Mára már tudjuk, hogy a zsírszövet mediátorai krónikus gyulladást tartanak fenn a szervezetben, és ismertté vált az is, hogy nemcsak a subcután, hanem az egyéb szervek elzsírosodása is negatív következményekkel jár.

A BMI emelkedésével párhuzamosan számos betegség kockázata nő. Az elhízottaknak 50 százalékkal nagyobb az esélye a cerebrovaszkuláris betegségek kialakulására, és 100 százalékkal magasabb a szívelégtelenség kockázata. Igazolták az obezitás szerepét 13 daganatos betegség esetében is: a hasűri daganatok megjelenését 60 százalékban az elhízásnak tulajdonítják. A halálozás kockázata is meredeken emelkedik az elhízottaknál, átlagosan 5,6 évvel rövidül meg az élettartam 30 feletti BMI esetén.

Kísérőbetegségektől függően 27-es BMI-től indokolt a gyógyszeres kezelés, 30-as BMI felett ezek híján is – mondta a Pécsi Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának professzora. –  Az obezitás a teljes társadalmat és klinikumot átfedi, nincs olyan orvosi szakterület, ahol ne jelenne meg, mint rizikófaktor. Az elhízásbetegség – a többi krónikus betegséghez hasonlóan – tartós kezelést igényel – a ma már rendelkezésre álló –, gyógyszeres terápia nélkül nem gyógyítható. Ám ebben a küzdelemben az obez betegek magukra vannak hagyva, hiszen nincs olyan kezelési mód, amelyet finanszírozna a társadalombiztosítás, holott nem csupán egyedül felelősek azért a helyzetért, amibe kerültek – zárta előadását Mezősi Emese.

További részletek a MedicalOnline-on.