A nyári szezonban sok diák keres alkalmi munkát a Balatonnál, de nem csak velük, gyakran a felnőttekkel is megesik, hogy nehézségekbe ütközik, gördülékenynek egyáltalán nem mondható a munkaalkalmassági vizsgálat – olvasható a
zaol.hu oldalán.
A Balaton partján nyáron szinte csak az nem dolgozik, aki nem akar, bőséges a kínálat alkalmi és diákmunkából. Szállást is biztosítanak sok helyen, így messze földről is jönnek. Ha megbeszélték a feladatot, a fizetést, a beosztást, már lehetne is kezdeni, de az egészségügyi alkalmasság elengedhetetlen, s bizonyos munkakörökben - például a vendéglátásban - egészségügyi kiskönyvre is szükség van. De hova kell menni? Kihez? A tettre kész diákot vagy felnőtt munkavállalót gyakran ide-oda küldözgetik.
Gyerekorvos legyen vagy körzeti? Jó a munkavégzés helye szerinti, vagy az otthoni, vidéki? Üzemorvoshoz is kell menni? A folyamat elején vagy a végén? És beutalóért hova? Vagy egyenesen a tüdőszűrőre? Mert anélkül nincs munka a vendéglátásban. A bizonytalanságok miatt gyakori, hogy egy-két hét is eltelik a reményteli és a valóságos munkakezdés ideje között. Miért nincs átláthatóság, rend, gyorsaság a munkaalkalmassági vizsgálatok terén? – teszik fel egyre többen a kérdést. Nyáron nagyon sok diák jelentkezik munkára, jó részük fagyizókba, strandi büfékbe, éttermekbe, élelmiszerüzletekbe. Mi a helyzet a tanulók munkavállalása esetén? – kérdeztük dr. Józsi Mária házi gyermekorvost.
– Nagyon sokszor jönnek hozzám, mert a munkáltató a körzeti orvoshoz küldi őket. Ilyen esetben azonban én nem adhatok ki beutalót, még tüdőszűrőre sem, hanem elmagyarázom, hogy a munkáltató üzemorvosához kell menni. Aztán sokan visszajönnek, mert a munkáltató különböző kifogásokkal (nincs üzemorvosa, nyugodtan menj vissza az orvosodhoz, adnia kell beutalót stb.) visszaküldi őket. Én meg újra elmagyarázom, hogy üzemorvosa minden vállalkozónak kell, hogy legyen. Szegény gyerekek megint visszamennek, aztán majd csak lesz valahogy. Ők még tapasztalatlanok, nem tudják, kinek van igaza. Átverésnek érzik a küldözgetéseket. Más a helyzet az iskolai nyári gyakorlatnál, ott a kötelező vizsgálatokat, beutalókat az iskolaorvos oldja meg.
A keszthelyi tüdőszűrő dolgozóinak tűrőképességét is próbára teszik az élelmiszer- és vendéglátóiparban elhelyezkedő munkavállalók kötelező tüdőszűrésével kapcsolatban felmerült problémák. Keszthelyen a vizsgálathoz kérnek beutalót, és már annak is örülnek, ha elsőre hoz valaki. Nem nézik, ki adta ki (nagyon sokszor a háziorvos), a regisztrációhoz kellenek az adatok. 18 éves kor alatt szülői beleegyezés is szükséges. Időpontot is kell kérni, de hát sürgős a vizsgálat, mindenki azonnal menne, tapasztalják a dolgozók. Náluk csapódik le nemegyszer, hogy az elkeseredett, tájékozatlan emberek felesleges cirkusznak tartják ezeket a kötelező előírásokat. Ráadásul a munkavégzéshez szükséges szűrésért a felnőtteknek fizetni kell, itt 1600 forintot. Van, ahol a nyugta alapján kifizeti a munkáltató ezt az összeget, máshol nem.
– A jogszabályok teljes körűen és pontosan szabályozzák a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat kötelező teendőit – nyilatkozta a lapnak a Keszthelyi Kórház igazgató-főorvosa, dr. Kvarda Attila. – A legfontosabb a munkaadó felelőssége (lenne), teljes körű előzetes tájékoztatást kellene adnia. A kórházban a munkáltatóval szerződéses viszonyban álló üzemorvos beutalójával vagy már pontosan kitöltött egészségügyi kiskönyvvel lehet jelentkezni. A rendszer így tudja rögzíteni, ellenőrizni az orvostörténetet a továbbiakban is. Az időpont-egyeztetés kötelező. Vannak kijelölt napok az alkalmassági vizsgálatra, máskor a baleseti és a beteg-röntgenvizsgálatok az elsők.
Egy alkalmassági orvosi vizsgálat, még tüdőszűréssel is, látszólag egyszerű történet egy nyári munkához, rövid idő alatt meg lehetne szerezni az igazolást. De mi az oka, hogy sokan nem tartják be pontosan a jogszabályban előírtakat, hogy zűrzavar uralkodik ezen a területen? - kérdeztük dr. Hertelendy László keszthelyi üzemorvostan és iskolaorvostan szakorvost, minőségügyi szakfőorvost, a téma kiváló ismerőjét.
– A foglalkozás-egészségügy már több évtizede kötelező ellátási forma - kezdte válaszát. - A munkáltató már egyfős cégtől is köteles szerződést kötni üzemorvossal. Ezt minden munkaadónak tudnia kellene. A dolgozóknak még munkába állás előtt kötelezően át kell esniük egy alkalmassági, egészségügyi vizsgálaton. Az OEP nem támogatja ezt az ellátást, tehát a munkaadónak kell kifizetnie a vizsgálat költségét. Amire általában nem szívesen költ, mert nem számol a várható következményekkel. Pedig az ellenőrzések során szerződéssel, szakmai igazolással, számlával kell igazolnia az alkalmassági vizsgálatok megtörténtét. A mulasztási bírság több tízezer forinttól milliós nagyságrendig terjedhet. A háziorvos nem jogosult eljárni munkaalkalmassági ügyekben. Az üzemorvos kötelessége és felelőssége az adott munkára való megfelelés megállapítása – és nem csak egyszerű esetek vannak -, valamint a szükséges egészségügyi vizsgálatok elvégeztetése, értékelése. Ehhez szakorvosi végzettség kell. Sokan feleslegesnek tartják az üzemorvos munkáját, amíg nem történik egy munkahelyi baleset, vagy nem merül fel egyéb probléma. Jó lenne már végre, ha a munkáltatók nem felesleges kiadásként élnék meg az adott munkára való alkalmasság megállapítását. Ezen kívül még számos kiaknázatlan lehetőség van az üzemorvosi rendszerben: különböző szűrések, egészségügyi tájékoztatók, előadások.
Dr. Hertelendy László külön felhívta a figyelmet, hogy az úgynevezett közvetítő cégeknek, diákokat foglalkoztató szervezeteknek is kötelezettségük szerződést kötni üzemorvossal, és a munka ajánlásakor megfelelően tájékoztatni a foglalkoztatásra jelentkezőt. A nyári munkavállalás kapcsán erre is figyelni kell, másképp kedvezőtlen tapasztalatokat gyűjthet be a munkavállaló, mire érvényes egészségügyi könyv birtokába jut.