• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Dietetikusok kellenének az alapellátásban

Lapszemle 2024.06.15 Forrás: MedicalOnline
Dietetikusok kellenének az alapellátásban

Az alapellátásból hiányoznak olyan szakemberek is, mint a dietetikusok, akik részt vállalnának az ellátási feladatokból.

A dietetikusok jelenléte a háziorvosi praxisokban nemcsak a betegellátás színvonalát javítaná, de az orvosok munkáját is megkönnyítené – ahogyan a más országokban már pozitív eredményeket mutató egészségügyi ellátásban –, ha az ápoló mellett több szakma képviselői is segíthetnék az alapellátás munkáját. A praxisokban évről évre kevesebb a háziorvos, és remény sincs rá, hogy belátható időn belül növekedne a létszámuk. A dietetikusok bevonása az alapellátásba nemcsak a minőségi egészségügyi ellátás javítását, hanem a népegészségügyi mutatók pozitív változását és az egészségügyi kiadások csökkentését is eredményezheti a lakosság, valamint a gazdaság számára, írja a MedicalOnline.

Míg hazánkban a dietetikus jelenléte a járó- és fekvőbeteg-ellátásban szabályozott, addig az alapellátásban sajnos nem. A szabályozás ellenére azonban a minimumfeltételek megvalósulása egyáltalán nem kielégítő a mindennapokban, sőt, az élelmezési normakeret (550 Ft/nap) évről évre egyre inkább ellehetetleníti a szakmailag megalapozott kórházi gyógyélelmezés megvalósulását. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) közös felmérést készített 2021 szeptemberében a dietetikai tevékenységről a betegellátásban és az étkeztetésben, amiből kiderült, hogy a dietetikusokra vonatkozó személyi minimumfeltételek csupán az intézmények 55,5%-ánál valósultak meg (9). Az alapellátásban megoldatlan a regisztrált dietetikus által végzett táplálkozási tanácsadás, a fekvőbeteg-ellátásban pedig a dietetikusok jelenléte nem kielégítő. Mindezek miatt sérül az ellátás színvonala és a betegbiztonság, továbbá nem kihasznált a felsőfokú végzettséggel rendelkező, szakképzett dietetikusok munkaerőpiacon való elhelyezkedése.

Az alapellátás egyik feladata, hogy megerősítse az egyéni felelősségvállalást az egyén saját egészségére vonatkozóan, és bevonja a beteget a gyógyítás döntéshozatali és megvalósítási folyamatába. A járóbeteg-ellátáshoz tartozó kompetenciák egy részét szükségszerű, hogy az alapellátáshoz rendeljék. Az alapellátásból hiányoznak olyan szakemberek is, mint a dietetikusok, akik részt vállalnának az ellátási feladatokból, és lakóhelyhez közeli szolgáltatást tennének elérhetővé. 

A korábbi években ugyan volt már példa hazánkban a dietetikus lakosságközelibb elérésére, mint a „Svájci–magyar együttműködési” vagy a „Három generációval az egészségért” program keretén belül, de finanszírozás hiányában a projektek és a lehetőségek időszakosak és egyenlőtlenek voltak a területi elosztás tekintetében.

Ugyanakkor, ha az elért eredményeket nézzük, a dietetikusok bevonása sikeresen valósult meg. Az Alapellátás-fejlesztés Modellprogramban a dietetikai szakellátás hatására szignifikánsan javult a testtömegindex (BMI), a haskörfogat, illetve az étrend minősége, a táplálkozási ismeretek, az egészségattitűd és az SF-12 életminőség-adatok. A diabéteszesek, elhízottak és kardiovaszkuláris betegséggel élők esetében ezenfelül a lipidprofil is javult.

További részletek a MedicalOnline-on.