A tudósok a leszokás egészségügyi hasznait ecsetelő naptárt szerkesztettek.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) adatai szerint naponta százezer gyerek gyújt rá, és többségük, elsősorban a fejlődő országokban, egy életen át - a nemdohányzóknál jóval rövidebb életükben - nem is teszi le többé a cigit. Ezért ajánlják a szakemberek a pedagógusoknak, a szülőknek, az önkénteseknek, hogy a tiltás helyett a pozitív üzeneteket propagálják.
Így például egy brit nikotinellenes szervezet felkérésére a tudósok a leszokás egészségügyi hasznait ecsetelő naptárt szerkesztettek. Ebből látványosan kiderül, mi történik a cigaretta eldobását követő időszakokban.
Húsz perc múlva a vérnyomás és a pulzusszám a normális szintre csökken, a kéz és láb hőmérséklete pedig emelkedik. Tudni kell, hogy a nikotin érgörcsöt okoz, emiatt átmenetileg csökken a végtagok vérellátása, ezzel a hője is. A cigarettázás abbahagyását követő 8 óra múlva a normális szintre esik vissza a vér szén-dioxid-szintje, és teljes mértékben rendeződik az oxigén koncentrációja, 48 óra múlva az orrban és a szájban regenerálódnak azok az idegvégződések, amelyek a szaglásért és az ízlelésért felelnek. Két hét-három hónap múlva (egyénenként igen nagy a szórás) átlagosan 30 százalékkal javulnak a légzésfunkciós és a vérkeringési paraméterek.
Egy-kilenc hónap múlva teljesen regenerálódnak a légutakat beborító, mikroszkopikus nagyságú úgynevezett csillószőrök, ennek következtében végleg megszűnik a nikotin okozta krónikus köhögés.
Egy év múlva a tovább dohányzókhoz viszonyítva a felére esik vissza a szív koszorúereinek megbetegedési kockázata - magyarán: a leállók közül feleannyian kapnak infarktust. Ám további nyolc év kell ahhoz, hogy a leszokottak szívbetegség-kockázata megegyezzen a korábban sosem cigarettázóékkal, azaz teljesen megszűnjön a nikotin szívre gyakorolt negatív hatása.
Tíz év múlva már nem kell számolni a nikotin rákkeltő hatásával. Ekkorra a statisztikai adatokban nem fedezhető fel szignifikáns különbség a tüdő-, szájüregi, nyelőcső-, húgyhólyag-, vese-, méhnyak- és hasnyálmirigyrák előfordulási gyakoriságában.