Dohányzási tilalom szerte Európában

Bár a tavaszi idővel megnyíló kerthelyiségek nyilván enyhítik a feszültséget, az európai tapasztalatok szerint időbe telik, amíg természetessé válik a füstmentes környezet a kocsmákban, presszókban, éttermekben - írja körképében a Népszava.hu.

Az Európai Unióban először Írország tiltotta meg a munkahelyeken és a zárt légterű nyilvános intézményekben a dohányzást 2004-ben. A fő "front" ott is a kocsma volt, sokan elképzelhetetlennek tartották, hogy az ír ember képes meginni egy korsó Guinness-t úgy, hogy közben ne gyújtson rá. Ez a vélekedés egyáltalán nem jött be, a kezdeti idők után a kocsmák forgalma visszaállt a tilalom előtti szintre. Néhány év alatt látványosan javult a vendéglátó helyeken dolgozó, nem dohányzó személyzet egészségügyi állapota. Ugyanakkor az is igaz, hogy nem csökkent, hanem tovább nőtt a dohányzók száma Írországban, különösen a 16-30 év közti korosztályban.

A tilalmat évekkel később bevezető Egyesült Királyságban az alkoholt kimérő vendéglátó helyek száma a dohányzási stop ellenére tovább nőtt, ahogy sajnos a dohányzó fiatalok aránya is. Vagyis a tilalom a vendéglátó ipar hosszú távú érdekeit nem veszélyezteti, a nem dohányzókat védi a passzív füsttől, de a fiatalok dohányzásmentes életre neveléséhez önmagában nem elegendő. A teljes lakosságra vetítve viszont az Egyesült Királyságban a tilalom bevezetése óta eltelt öt évben érzékelhetően csökkent a rákos és keringési megbetegedések aránya.

Az Európai Bizottság adatai szerint az uniós polgárok 29 %-a dohányzik. Ez az arány Magyarországon lényegesen magasabb, 38 %. Ezért is örvendetes, hogy a mostani tilalommal hazánk is felzárkózott azon tizenöt uniós tagállam közé, amelyek jogszabályokkal védik lakosságukat a dohányfüst okozta káros hatásoktól. A brüsszeli Bizottság évek óta szorgalmazza, hogy a tagállamok határozottabban lépjenek fel a nem dohányzók védelmében és a dohányfüst-mentes környezet megteremtéséért.
Andor László, az EU foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa úgy nyilatkozott: a munkavállalók munkahelyi egészsége és védelme terén a Bizottságnak is lépnie kell.

A jelenleg hatályos uniós jog is kimondja, hogy a munkaadóknak intézkedniük kell a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok elhárítására. A dohányfüst egészségkárosító hatása azonban kiemelkedően súlyos, ezért a magyar biztos újabb, szigorító jellegű javaslatokat készül az Európai Bizottság elé terjeszteni. Ez az eddiginél sokkal szélesebb környezetben biztosítaná a füstmentes munkahelyhez való jogot az egész unió területén. "Ehhez azonban - emelte ki Andor László - meg kell ismerni a szociális partnerek, azaz a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek véleményét. E konzultációk alapján döntök arról, hogy minden tagállamra egyformán érvényes uniós jogszabályra, vagy iránymutatásokra teszek előterjesztést.