• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Doktori képzés: új szabályok szerint

Lapszemle Forrás: Semmelweis Egyetem

Komplex vizsgát kell tennük az egyéni fokozatszerzőknek.

Az idei félévtől az egyéni fokozatszerzők felvételit követően léphetnek be a doktori képzésbe; hasonló komplex vizsgát kell tenniük, mint amit az új jogszabályi környezet a szervezett képzésben résztvevőknek ír elő félidőben. A doktori képzéssel kapcsolatos változások 2016. szeptember 1-jével léptek életbe. Az egyéni fokozatszerzők számára az első, már az új szabályok szerint szerveződő felvételi január 17-én lesz – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.

A most záruló tanév kezdetétől kétféle rendszerben zajlik a doktori képzés az egyetemeken – tájékoztatott dr. Tímár József, a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának elnöke. Azok, akik 2016. szeptember 1-je előtt kezdték el a képzést, továbbra is a régi rendszer szerint szerezhetik meg tudományos fokozatukat, míg az új belépőkre már a megváltozott jogszabályi környezet vonatkozik. Az új rendszer egyebek mellett háromról négy évre növeli (két év képzési fázis, két év disszertációs fázis) a képzés hosszát a szervezett képzésben részt vevő ösztöndíjas és önköltséges hallgatók esetében. Az első két év után komplex vizsgát kell tenni egy fő és egy melléktantárgyból, mely részben hasonlít a régi rendszer szigorlati vizsgájához. Újdonság, hogy a kutatási előmenetelt is meg kell ítélni, és mindkét szempontból sikeresnek lennie a hallgatónak a képzés folytatásához.

Az új rendszerben az államilag támogatott hallgatók ösztöndíját is jelentősen megemelte a kormányzat: az első két évben 40 százalékkal, míg a második két évben 80 százalékkal. Ugyanakkor, ha egy állami ösztöndíjas hallgató a sikeres komplex vizsgát követő fokozatszerzési eljárás során nem szerez fokozatot, akkor az egyetemnek folyósított képzési támogatás összege a fokozatszerzési eljárás idejére az adott doktori képzésben részt vett hallgató után nyújtott képzési támogatás összegének felével csökkenthető.

Ennek részleteit még nem tartalmazza jogszabály, ám az biztos, hogy mind a Doktori Iskola, mind a témavezető és a hallgató anyagilag is érdekeltté válik abban, hogy a komplex vizsga után azok folytassák a képzést, akiknek jó esélyük van a sikeres disszertációra – mutatott rá az elnök.

Legolvasottabb cikkeink