Dr. Eőry Ajándok: nem túlzás száz évig élni?

Számos néven emlegetik. Ő a szegények orvosa, a magyar akupunktúra atyja, a hajléktalanmentő fokhagymás doki. Biológus diplomáját elhivatottságból, a matematikust a megélhetésért, az orvosit a keleti és a nyugati gyógyítás közti hídként szerezte dr. Eőry Ajándok. Munkáját a nemzeti ünnepen a Magyar Érdemrend tisztikereszt polgári tagozatának kitüntetésével ismerték el – olvasható a Szabad Föld – online oldalán, amely rövid interjút készített dr. Eőry Ajándokkal.

– A tisztikeresztet, az indoklás szerint, a keleti gyógyászat hazai megismertetéséért is kapta. Honnan ered ez a kötődés?
– Fiatalkorom óta érdekel a keleti filozófia, a keleti emberek gondolkodása; már akkor jógáztam, amikor itthon a többség sosem hallott róla. A hatvanas években, biológushallgató koromban jelent meg a Gondolat Kiadónál a Hagyományos kínai orvoslás című könyv. Ebben olvastam, hogy azok a bizonyos pontok, ahová a kínai gyógyítók tűket szúrnak, műszerrel is kimutathatók. Ez megragadta a fantáziámat, ebből írtam a szakdolgozatomat. Harminc egyetemistatársam tűrte, hogy szurkáljam őket és a magunk készítette műszerrel bemérjük az akupunktúrás pontok bőrelektromos ellenállását. Magyarországon elsőként „hitelesítettük" a sok ezer éves kínai rajzokat: mindenkiben ugyanott léteznek és ugyanúgy működnek a különböző szerveket, testfunkciókat irányító, energiával ellátó akupunktúrás pontok. Ez komoly tudomány, nem hókuszpókusz.

– Huszonéves lelkes kutatóként, egy világszabadalommal a tarsolyában nyílegyenesnek tűnhetett az irány…
– Ne felejtsük el: a szocializmus éveit írtuk, amikor a Szovjetunió ellenségeskedett Kínával. Az egyetem felkarolt minden újdonságot, de az akkori egészségpolitikusok nem bírták a „keleti kuruzslást", summa cum laude diplomával sem kaptam munkát. Közben megnősültem, jöttek a gyerekek, úgyhogy elmentem pénzt keresni: a Nehézipari Minisztériumban szoftvert fejlesztettem, és közben elvégeztem a matematikus szakot.

– A keleti gyógymódok iránti szenvedélye közben sem csökkent?
– Sőt fokozódott! 1984-ben megalapítottam az első munkacsoportot, két évre rá már nemcsak alkalmaztuk, de oktattuk is a fülakupunktúrát. Úttörőként hoztunk Európába kínai orvosokat gyógyítani, hogy mások „első kézből" lássák: az akupunktúra milyen sokféle betegség kezelésére használható.

– Mindemellett miért iratkozott be az orvosi egyetemre, ami csak nappali tagozaton végezhető – 42 évesen, öt gyerek mellett?!
– …és közben érkezett a hatodik gyerekem és az első unokám is! Bármekkora gyakorlat is állt mögöttem, jogszabályban írták elő, hogy a kínai gyógyítás csak nyugati orvosi diplomával végezhető. Valahol érthető, hiszen például a bőrátszúrás már sebészeti beavatkozásnak minősül, anatómiai ismereteket követel. Mellékesen jegyzem meg, hogy a kínai orvosok is komoly anatómiai képzést kapnak. Így ötvenévesen kaptam kézhez a diplomámat.
A teljes interjú a Szabad Föld – online oldalán olvasható!