• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Dr. Google egyre több magyar beteget fogad

Lapszemle MA 06:07 Forrás: Index
Dr. Google egyre több magyar beteget fogad

A betegek negyede az orvosi vizit előtt is online informálódik állapotáról, harmaduk a diagnózis után is.

Már a magyarok 90 százaléka tájékozódik egészségügyi panaszáról az internetről, 70 százalék pedig a telefonhoz nyúl, hogy megtudja, mitől érzi rosszul magát. A Covid óta 30 százalékkal többen használnak digitális egészségügyi megoldásokat, a telemedicina a társadalom peremén élő csoportoknak is segítséget nyújt – hangzott el a Semmelweis Egyetem „E-orvosok és e-páciensek Magyarországon” projektzáró konferenciáján, írja az Index.

„Húsz éve olyan paradigmaváltás történt az egészségügyben, amire az emberiség több száz éves történetében nem volt példa. Régebben voltak sámánok, törzsi varázslók, akik egész másképp működtek, mint akár egy hatvanas évekbeli orvos. Mégis hasonlítottak abból a szempontból, hogy az adott közösségben ők voltak azok, akikhez egészségügyi problémák esetén fordulni lehetett. Ma pedig panaszaink esetén a telefonunkhoz nyúlunk” – nyitotta meg a konferenciát dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója.

A pszichiáter elmondta, hogy rendelései alatt maga is tapasztalja ennek hatásait. „Doktor úr, az én esetemben a szerotoninteória elbukott” – ezzel jött hozzá az egyik alvászavarral küzdő beteg. Persze ahogy a professzor rámutatott, a szerotoninnak semmi köze az alváshoz. „Az jó, hogy minden egészségügyi információ elérhető az interneten, de ennek vannak hátrányai is. Mindenkinek volt olyan ismerőse, aki a Covid miatt halt meg, a lakosság harmada mégsem oltatta be magát” – mutatott rá a Magatartástudományi Intézet igazgatója. A digitális egészségügy előnyei közé sorolta, hogy a társadalom peremére szorult rétegek ellátását is segíteni lehet ezzel, megkönnyítve a hozzáférést a szegregátumban élők, az idősek, és akár a hajléktalanok számára is. 

Békási Sándor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egészségügyi Centrumának intézményvezető főorvosa elmondta, hogy a hajléktalanok kétharmadának van mobiltelefonja, minden második héten csatlakoznak az internetre a menhelyek ingyenes wifiszolgáltatásán keresztül. A segélyszervezet tavaly erre alapozva indította el körükben telemedicinaprogramját. A szociális munkások közreműködésével tudták lebonyolítani az online háziorvosi ellátást, amelyben egy év alatt több mint 100 embert láttak el. Magas vérnyomást, cukorbetegséget és hepatitiszt is diagnosztizáltak a DocRoom Egészségügyi Kutatási Programja keretében.

Helyben szociális munkások, egészségügyi szakdolgozók segítették az ellátás lebonyolítását, a központjukból online bejelentkező orvos szükséges esetben a távvizit végén eReceptet és terápiás javaslatot adott. Volt olyan súlyos májgyulladásban szenvedő beteg, akinek a technológia támogatásával nyújtott kezelés mentette meg az életét. Békási Sándor elmondta, hogy a koronavírus időszaka kedvezett a telemedicina térnyerésének, amellyel könnyebbé vált a társadalmilag sérülékeny csoportok ellátása.

A hajléktalanok zömében 60 év felettiek, így a krónikus betegségek is gyakoribbak körükben, amelyek a szociális körülményeik miatt az átlagpopulációhoz képest tíz évvel korábban jelentkeznek náluk, miközben nehéz hozzáférniük a szakorvosi ellátáshoz – részletezte. A programot a 2021-es pilot tapasztalataira alapozva indították, akkor a bevont kliensek 90 százaléka vett részt a két hetente 6 alkalommal elérhető, átlagban 12 perces távviziten, az esetek negyedében történt terápiamódosítás és az orvos-beteg elégedettség kimagasló volt. A krónikus betegeknél az utánkövetés ugyanígy zajlott.

Győrffy Zsuzsa és Girasek Edmond, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docensei, a Digitális Egészségügyi Megoldások az Orvoslásban (D.E.M.O.) projekt vezetői a 2021–2024 közötti ezerfős országos reprezentatív kutatás további eredményeiről szólva elmondták, hogy a teljes lakosságot nézve már 90 százalék tájékozódik egészségügyi panaszairól az interneten. A betegek negyede az orvosi vizit előtt is online informálódik állapotáról, harmaduk a diagnózis után is. A szakemberek ezt azzal magyarázták, hogy egyre többen készülnek fel az orvossal való találkozásra, akit az elsődleges információforrásnak tartanak, majd betegségükről böngésznek, sokszor már az orvos által ajánlott oldalakról.

További részletek az Indexen.