Búcsú az amalgámtól - 7 milliárdra lenne szükség

Az anyag használatát egyik alkotórésze, a higany toxikus hatásai miatt 2030-ra végleg meg kell szüntetni az európai fogászatokon. Az új szabályra a Pharmaonline szakmai portál hívta fel elsőként a figyelmet. Mint a Népszava megtudta, az ÁNTSZ hamarosan külön levélben tájékoztatja a fogorvosokat arról, pontosan mit kell tenniük, hogy kezelési gyakorlatuk megfeleljen az uniós előírásoknak.

A kormányzat ősszel a szakfőorvosok segítségével fölméri, van-e a mintegy 6000 praxisban megfelelő szűrő, amely megakadályozza, hogy az eltávolított tömések ártalmatlanítás nélkül kerülhessenek a környezetbe.  A hazai rendelőkben már most jóval tíz százalék alatt van az új amalgámtömések aránya. Az egészségbiztosítási pénztár adatai szerint míg 2008-ban még 420 ezer beteg kapott fémes tömést, 2013-ban már csak 220 ezer. A magánrendeléseken is egyre ritkábban használják. Az amalgám elhagyásánál nagyobb problémát okoz az ellátóknak a régi tömések szabályos eltávolítása, mert annak megoldása nem olcsó. Ez pedig fokozhatja a feszültséget: az alapellátásban dolgozók finanszírozása továbbra sem rendezett.

2019-től a töméscserékkel és foghúzásokkal eltávolított amalgám már nem kerülhet ki a rendelőkből a környezetbe. Ezért a fogorvosi székeket úgynevezett amalgám-szeparátorral kell felszerelni. A jövő év elejére intézkedési tervet is kell készítenie az unió számára az egészségügyi kormányzatnak a fogászatok amalgám-mentesítéséről. Egyelőre senki nem tudja, hogy az új szabály alkalmazása mekkora költséget jelent a magán és a közfinanszírozott rendelőknek.

A baj az, hogy sok rendelőben nem olyan a gép, illetve a vízhálózat, amelyhez föl lehet szerelni a fúrásnál, csiszolásnál keletkező amalgámrészecske szűrőt – mondta a lapnak Nagy Ákos keszthelyi fogorvos. Szerinte állami segítség nélkül a közellátók biztosan nem tudnak majd az előírásnak megfelelni. Bár az új székeken már van ilyen eszköz, az alap és a szakellátásban java részt régi kezelőegységekkel dolgoznak, amelyekben ez nincs benne. Az átalakítás költsége meghaladja az egymillió forintot is. Ez pedig állami segítség nélkül nem tudják kifizetni a fogorvosok. Hozzátette, hogy az ő gépén is csak a szűrő helye van meg.

A fogorvosi kamara korábbi becslése szerint mintegy 7 milliárd forintos támogatásra lenne szükségük az uniós szabály alkalmazáshoz. Most ráadásul nem csak az amalgám-menetesítés okoz feszültséget az ágazatban. Ezt jelzi, hogy az orvoskamara tagozatvezetője – mielőtt végképp elmérgesedne a helyzet –, prevenciós tájékoztatóban foglalta össze az új szakminiszter számára a fogászat problémáit. A levelet már át is adták, a válaszra még várnak.

Hermann Péter elnök egyebek mellett az alapellátásban dolgozók finanszírozásának rendezését, valamint haladéktalan jogalkotási segítséget kért Kásler Miklóstól. Célja, hogy a közt szolgálók mindenütt ugyanazt a bért, és bérkarbantartást kapják, mint az alapellátás többi orvosa. A kamarai elnök levelében emlékeztetett: a szabályozásban lévő ellentmondások miatt a bérrendezésekkel csak az ágazati előmeneteli rendszer alá tartozó fogorvosok (zömében az állami és az egyházi irányítás alá tartozó intézményekben) kapták meg az emelést, az alapellátásban közalkalmazottként, vagy egyéb munkavállalóként dolgozók viszont nem. Ez különösen az önkormányzati fenntartású rendelők munkatársait sújtotta. Az érintettek miután kimaradtak, most átlagosan akár bruttó 200-220 ezer forinttal kevesebbet keresnek, mint az ugyanolyan végzettségű egyéb orvosok

További részletek a cikkben.