Drámaiak a magyar demográfiai mutatók

A miniszterelnök évértékelő beszédének hangsúlyos eleme volt az elmúlt évek javuló demográfiai trendje. Az értékelés szerint a termelékenységi mutató jelentősen nőtt az elmúlt években. A Policy Agenda friss kutatása azt vizsgálta meg, hogy mit mutatnak a demográfiai adatok. Az ATV beszámolója.

A magyar társadalom öregszik, a lakosság átlagéletkora nő, és csökken a népességszám. A rendszerváltás idején 10 millió 374 ezer ember élt Magyarországon, 2008-ban a gazdasági válság kezdetekor 10 millió 45 ezren, ma már csak 9 millió 798 ezren vagyunk. Nagyobb időtávban nézve, az átlagéletkor 36,1 év volt a rendszerváltás idején, aztán 2008-ban 39,4 év, míg 2016-ban már 41,9. Azaz majdnem 6 évet „öregedett" a társadalom. Ez a környező országokban mindenhol alacsonyabb.

Jelentős problémát okoz ugyanakkor, hogy csökkent a születendő gyermekek száma, ebből következően nincs elegendő utánpótlás a társadalmunk lélekszámának fenntartásához. A rendszerváltáshoz képest kb. 27 százalékkal kevesebb gyerek születik évente. A miniszterelnöki évértékelőben említett „örömteli demográfiai elem" a teljes termelékenységi mutató javulása volt. Orbán Viktor kiemelte, hogy ebben a mutatóban 1,23-ről 1,49-re „lépett előre" az ország. Ez a szám az élve született gyermekek számának az arányát fejezi ki a szülőképes korú (15-49 év közötti) nőkhöz viszonyítva. Való igaz, hogy 2011-ben nagyon alacsony szinten állt ez a szám, míg 2016-ban már jobb volt a helyzet.

De sajnos az is igaz, hogy a 2017-es adat újra csökkenést mutat (legalábbis az első tizenegy hónap tényadatai alapján erre lehet következetni).

A kormány által büszkén hangsúlyozott demográfiai mutató két adattól függ tehát. Ezek közül az adott évben született gyermekek száma még csökkent is ebben a kormányzati időszakban, az előző kormányzati ciklushoz viszonyítva. Az arányszám javulása éppen annak köszönhető, ami problémát is jelent egyben: azaz a 15-49 éves korosztályba tartozó nők számának a csökkenése. A teljes elemzés itt