Drámaian romlik a magyar férfiak megtermékenyítő képessége

Magyarországon ma mintegy 150 ezer meddő pár él. Az elmúlt időben számos intézkedés született a helyzet javítására, legutóbb Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium néven egy olyan intézményt is létrehoztak, amelynek összefogja a terméketlenség orvoslását célzó hazai kutatásokat, például a sikeres méh-, illeve petefészek-átültetés érdekében - írja a növekedés.hu.

A világ fejlettebb régióiban, így hazánkban is, jellemzően a párok 15-20 százalékának, vagyis körülbelül minden ötödik gyermekre vágyónak csak orvosi segítséggel születhet utódja. Mivel hazánkat is demográfiai krízis sújtja, egyáltalán nem mindegy, hogy ennek a mintegy 150 ezer párnak születik-e gyereke. Különösen, hogy miközben Európa több országában a 10 százalékot is eléri az orvosi segítséggel fogant gyermekek aránya, Magyarországon egyelőre csak a gyermekek 3-4 százaléka születik meddőségi kezelés eredményeként.

A kormány több intézkedést is hozott az utóbbi időben azért, hogy ez az arány javuljon. Egy éve meghirdette a Nemzeti Humán Reprodukciós Programot, 10,5 milliárd forintot irányozva elő arra, hogy létrejöjjön egy egységes, meddőséggel foglalkozó ellátórendszer. Ennek részeként szintén még 2019-ben létrejött a Nemzeti Humán Reprodukciós Intézet, a meddőségi kezelések módszertani, szervezési, tudományos és oktatási központja. Feladata, hogy tartsa a kapcsolatot a szakhatóságokkal, valamint összehangolja és szakmailag irányítja a meddőségi központok hálózati tevékenységét. A közelmúltban pedig felállt a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium, amely a Pécsi Tudományegyetem vezetésével fogja majd össze a következő években a terméketlenség orvoslását célzó hazai kutatások jelentős részét, emelve ezzel a mesterséges megtermékenyítési technikák hatásfokát. Pécsett már több évtizedre visszatekintő reprodukciós kutatások folynak, amelyek egyaránt kiterjedtek a meddőség elméleti és klinikai kutatására.

A méh- és petefészek-átültetés, mint ambíciózus terv

Igyekszünk integrálni a szakterület összes kutatócsoportját, és összekötni őket a vállalati szférával. Ez jelenti a fő különbséget a Nemzeti Laboratórium és a korábbi GINOP- és egyéb kutatási pályázatok között: itt nagyon fontos, hogy a tudományos eredmények mellett innovatív termékek is szülessenek - mondta Kovács L. Gábor professzor, a kutatási projekt vezetője. Jelezte: a kutatásokat tematikailag három nagy csoportba osztották: vizsgálják a reprodukciós problémák fogamzás előtti, közbeni és a megtermékenyítés utáni okait is, ugyanis mindhárom szakaszban történhetnek olyan események, amelyek ellehetetleníthetik a sikeres gyermekvállalást.

Az akadémikus a laboratórium legambiciózusabb elemének a méh- és petefészek-átültetés lehetőségének megteremtését tartja. Ilyen még nem volt Magyarországon, de a PTE szülészorvosai vállalták a megvalósítását. „E beavatkozások jelentőségét nem kell magyarázni. Képzeljünk el egy fiatal női szervezet, akinél például a méhét érintő daganat miatt el kellett távolítani a szervet, és így egészen eddig semmi esélye nem volt arra, hogy gyermeket hordjon ki – fogalmaz az egyetemi tanár. – Ha lehetőség nyílik a transzplantációra, akkor esetleg a beavatkozás után mégis születhet saját biológiai gyermeke.”

Sok tízezer pár él az országban, akik szeretnének gyermeket, de valamilyen okból ez nem adatik meg nekik. Legtöbbjükön valószínűleg lehetne segíteni, ha többet tudnánk a probléma hátteréről összegezte Kovács L. Gábor, aki szerint akár 300 ezer gyermek megszületését is segíthetik idehaza a sikeres eljárások.

Ugyanannyi a problémás férfi, mint a nő

A WHO definíciója szerint akkor lehet meddőségről beszélni, ha minimum 12 hónapig tartó rendszeres és fogamzásgátlástól mentes nemi élet mellett sem jön létre terhesség. A szakemberek azonban felhívják a figyelmet arra is, hogy 35 év felett viszont már fél év sikertelen próbálkozás után érdemes kivizsgálásra jelentkezniük a pároknak. Az igény a mesterséges megtermékenyítési eljárások iránt folyamatosan nő, aminek az egyik fő oka, hogy a nők – és a férfiak is – egyre idősebb korukban vállalják az első gyermeküket, a reprodukciós képesség azonban az életkor előrehaladtával fokozatosan romlik.

Az esetek mintegy 40 százalékában a nőknél keresendő a meddőség oka, ugyanilyen arányban azonban a férfiaknál, míg 20 százalékában mindkét félnél van valamilyen akadálya a természetes fogantatásnak.

Az adatok szerint a férfiak megtermékenyítő-képessége drámaian romlik: a magyar férfiak spermaszáma a 70-es évekbeli milliliterenkénti nagyjából 70 millióról 30 millió körülire csökkent a kétezres évekre, és a hímivarsejtek mozgékonysága sem éri el a megtermékenyítéshez szükséges szintet.

Egy férfi szervezete nagyjából 70 éves koráig termel hímivarsejteket, a nemzőképes spermiumok aránya az évek múlásával ugyanakkor fokozatosan csökken. Negyvenöt éves korra már feleannyi a termékenyítőképes spermium, mint harminc évesen, és a DNS állomány minősége is gyengül.

További részletek a cikkben.