Örülhetnénk, hogy újra van drogstratégia, de sok aggodalmat nem oszlatott el.
Úgy fest, a dizájnerdrogok terjedése egyelőre megállíthatatlan – ráadásul a hozzáférés sem jelenthet már problémát. A dizájnerdrogok példátlan terjedése köztudomású: a kábítószerfogyasztók többsége immár a szintetikus anyagokra esküszik. Az elterjedés oka elsősorban az, hogy törvényileg nehéz mit kezdeni ezen szerekkel: amennyiben ugyanis az egyik felkerül a tiltó, úgynevezett A-listára, máris megjelenik egy egészen hasonló szer, amely minimális eltéréseket mutat az összetevőben – s így nem büntethető a használata, hiszen ebben a formában nem számít illegálisnak – írja a Dunántúli Napló – online.
Azt mondhatjuk, hogy a dizájnerdrog olyan szer, amelyet azért állítanak elő különböző laboratóriumokban, hogy a már illegális szerek legális helyettesítőjeként a piacra dobják – vázolta dr. Szemelyácz János addiktológus, az INDIT Közalapítvány elnöke. Éppen ezért illúzió, hogy valamikor visszaszorulnak: mindig lesz újabb és újabb szer, amelyet az interneten néhány kattintással bárki megrendelhet. Úgyhogy úgy néz ki, velünk maradnak most már mindig – tette hozzá az addiktológus.
Leszerelés: nem üldözni, megelőzni kell a szenvedélybetegséget
A kábítószer-használat megelőzésére és visszaszorítására tett állami igyekezetet támogatja a szakma – nagyjából ebben a fél mondatban összefoglalható, miben értenek egyet maradéktalanul a Nemzeti Drogellenes Stratégia kidolgozóival a droghasználatot szenvedélybetegségnek tartó szakemberek. Akik utópiának tartják a drogmentes Magyarország vízióját, s ezért elhibázottnak a fogyasztókkal szembeni rendőri intézkedések erősítését, a megbélyegzést, a kriminalizálást – írja a sonline.hu portálja.
A somogyi drogambulanciát is üzemeltető INDIT Közalapítvány kaposvári addiktológiai konzultációs központjának szakmai vezetője, Vörös Ildikó úgy vélekedett: örülhetnénk, hogy újra van drogstratégia, de sok aggodalmat nem oszlatott el. Mint mondta, a harcos kiállítást sugalló „drogellenes küzdelem" sikerében kételkedik a szakma, s ezzel együtt abban is, hogy az állam törekvése szerinti kábítószer nélküli társadalom megteremtése lehetséges volna.
A mentálhigiénés szakember hozzátette azt is, az érintett szakmabeliek, fiatalok és szüleik körében pedig már hónapokkal ezelőtt vihart kavart, hogy a szociális munkások helyett a rendőri jelenlétet honosítják meg az iskolában, és a Btk. a szerhasználattal összefüggésben szigorították. Szerintük a hangsúlyt a megelőzésre kellene helyezni.
A kaposvári drogambulancia munkatársai bíznak benne, hogy a konkrét feladatokat tartalmazó cselekvési tervek már a valódi problémák és trendek szem előtt tartásával készülnek el. Ehhez – húzták alá – a szakmát érdemben be kellene vonni az előkészítésbe, a szerhasználat hátterében álló okokra és azok megelőzésére koncentrálva.
A szakma abban is reménykedik, hogy egyszer elkészül az alkoholstratégia is. Hiszen még mindig az alkohol az, vélik, ami a legmélyebb problémát okozza a tudatmódosító szerek között Magyarországon – emeli ki a portál, emlékeztetve arra is, hogy a büntetőtörvénykönyv szigorítása után fogadta el a parlament a 2013-2020-as drogstratégiát. A Tiszta tudat, józanság, küzdelem a kábítószer-bűnözés ellen című dokumentum a droghasználat megakadályozására és a drogok nélküli életmodell népszerűsítésére teszi a hangsúlyt. Közben szorgalmazza a korszerű bűnmegelőzési és bűnüldözési stratégiákra építő rendőri fellépést, s az együttműködést a köznevelési intézményekkel.