Duda Ernő: Alábecsültem az emberi butaságot

A harmadik világot nem érdekli, hogy megvannak-e a Sinopharm-gyár vakcinájának fázis-3-as eredményei, nekik az oltóanyag kell – mondta Duda Ernő az Indexnek. A szegedi egyetem immunológus-, genetikusprofesszora ódzkodik a kínai oltóanyag alapjául szolgáló teljes, elölt vírusok bevitelétől, de nem vitatja a szer hatásosságát. A lap beszélgetett vele a vakcinák „keveréséről”, az oltási rend megváltoztatásáról és arról, hogy Európa az USA-val karöltve soha többé nem tétlenkedhet annyit egy potenciális járványveszély idején, mint 2020 első hónapjaiban.

A kutatók, a közvélemény még mindig vár arra, hogy a kínaiak nyilvánosságra hozzák a Sinopharm-vakcina nagy mintás, több tízezer ember vizsgálati anyagait, a klinikai 3-as fázis eredményeket. Letoha Tamás az Átlátszónak a közelmúltban azt mondta, a gyártó iparjogvédelmi okok miatt hallgat, meg akarja akadályozni, hogy az ugyanilyen vakcinatechnológiával gyártó vetélytársak hozzájussanak az eredményekhez. Mi a véleménye erről? 

Tamás a tanítványom volt, letolom majd alkalomadtán a nyilatkozat miatt. A legósdibb technológiát ki akarná ellopni?

Aki spórolni szeretne némi kutatási pénzt. Persze ezt a technológiát már évtizedek óta használják a vakcinagyártásban. 

Épp ez a lényeg, régóta gyártanak már ilyen technológiával, ez nem újdonság. Hogy megértsük, miért nem fontos a kínaiaknak a tudományos adatok részletes közlése: ők szeretnének egyrészt megszabadulni attól az imázstól, hogy tőlük indult ki a koronavírus. Ugyanígy szeretnék, hogy a harmadik világ bennük látná a megmentőt, óriási kölcsönöket nyújtanak a harmadik világbeli országoknak, hogy tömegesen vásárolják tőlük az oltóanyagot. Az amerikaiak meg az Európai Unió nem törtek be ezekre a piacokra a maguk vakcináival, így ez egy remek befektetés Kína részéről.

Nem Európát célozzák a gyártással, hanem Malajziát, Indonéziát, Brazíliát, az afrikai és a dél-amerikai országokat.

A harmadik világbeli országokban oltott embereknek három olyan jellemzője is van, amely például a magyarokra nem jellemző. Rendkívül fiatalok (Elefántcsontparton 19, Kenyában 22,5 év az átlagéletkor), nem elhízottak és nem gyötrik őket krónikus betegségek. Emellett vagy emiatt az autoimmun betegségek előfordulási aránya az ő körükben majdnem nulla. Ehhez képest idehaza rengeteg fiatalnak van allergiája, asztmája, Crohn-betegsége, cöliákiája (lisztérzékenység), pajzsmirigy-rendellenessége, és így tovább.

Magyarul náluk kisebb a veszélyfaktor a vakcina beadásakor. 

A sovány, fiatal, autoimmun betegségre alig hajlamos populációban sokkal kisebb az esélye, hogy az oltóanyagnak bármilyen rossz mellékhatása lehet, mint mondjuk, a magyar vagy más európai populációban. Sokkal biztonságosabban lehet ott oltani, bármelyik vakcináról van szó.

Na de ez még nem ok arra, hogy ne közöljék a kínaiak a részletes fázis-3-as eredményeket! 

Európában, Észak-Amerikában bevett dolog, hogy a tudományos világ nyilvánosan publikálva szeretné látni ezeket az eredményeket. Na de a kenyaiak kérik? Vagy a malájok, esetleg a peruiak? Nekik a vakcina kell.

Szóval egyáltalán ne is várjuk a teljes, részletes klinikai vizsgálati eredménysort?

Nincs kizárva, hogy közzéteszik, de a kínaiaknál ez egyáltalán nem prioritás. Ahogy az oroszoknál sem volt az.Egy több tízezer oldalas kísérleti dokumentációt összeállítani óriási feladat. Minek, ha nélküle is elkel a termék?

A Szputnyikét azért utólag közölte a Gamaleja Intézet. Akkor az alapján, amit mond, azt se várjuk, hogy a 79 vagy a 86 százalékos hatékonyság-e az igazság a Sinopharm-vakcina esetében? 

Én ennél sokkal többféle hatékonysági adatról tudok, de nézzük a másik kínai gyár, a SinoVac oltóanyagát. Brazíliában 50, Törökországban 91 százalékos hatékonyságot mértek a klinikai vizsgálatok során. Melyik igaz? Mindkettő! A törököknél egy teljesen átlagos csoporton tesztelték, s azt látták, hogy 91 százalék, hogy valaki nem kerül kórházba, ha megkapja. A braziloknál egészségügyi dolgozóknál vizsgálták a tünetek megjelenésének esélyét, s itt jött ki az 50,38 százalékos hatékonyság. A Sinopharmnál sem ugyanazt vizsgálták az egyes csoportokban, ezért lett az Egyesült Arab Emirátusokban 86, Kínában pedig 79 százalékos a hatékonyság. De mindegyik érték nagyon jó! Nem a hatásosságot vitatom.

A Johnson & Johnson európai leányvállalata a Janssen, az ő vakcinájuk ugyanazon a technológián alapul, mint az orosz Szputnyik vagy az AstraZeneca oltóanyaga. Megegyezik az Szputnyik első oltásával, csak a Janssen vakcinája egyadagos. Az AstraZenecáéból meg a Szputnyikból is lehet, hogy elég lenne egy adag, hisz az első oltás a koronavírus és a vektorvírus ellen is elkezd immunizálni, így a második (azonos vektor) már nem tud olyan nagy pluszhatást kifejteni. Kellenének a kísérletek, amelyek bizonyíthatnák, hogy a Janssenből a második oltás tovább fokozza a védettséget.

Ezért fogott össze az AstraZeneca és az orosz gyártó, s fogja „keverni” a két vakcinát?

Így van. Az ideális megoldás az lenne, ha az Astra első oltását kombinálnák a Szputnyik elsőjével vagy a Janssen vakcinájával. A Pfizer és a Moderna vakcinák esetében is igaz, hogy az első oltás olyan mértékű védettséget ad, hogy az emlékeztető oltást akár el is lehetne hagyni.

Ön most arról beszél, hogy igenis lenne létjogosultsága a keresztoltásnak, vagyis a különböző vakcinák „keverésének”. 

Mindig is azt mondtam, hogy a keresztoltás ideálisabb, mint ha ugyanabból a típusból adnak be egy második adagot. A két ugyanolyan típusú oltásban az antigén, vagyis a vírus S-fehérjéje az azonos, a többi melléktermék, azok ellen viszont nem jó, ha immunizálva vagyunk. Szóval nem látok abban veszélyt, ha egy vektrovakcina után második oltásként egy alegység-, vagy RNS-alapú oltóanyagot kapnánk. A várható oltási útlevélbe viszont a dokumentációs rend fenntartása miatt nem megengedett, hogy először ezzel, másodszor azzal oltanak be, óriási lenne a káosz.

A teljes interjú a portálon. 

Fotó: MTI/Varga György