Egy digitális ötlet vagy megoldás egészségi állapotra gyakorolt hatását jelenleg szinte lehetetlen kideríteni.
Akiket a 70-es években lenyűgözött a technológiai újdonságokban rejlő lehetőség, szerelemprojektekből és garázsokból mamutcégeket építettek. Régi sztori. Azonban, ha párhozamot keresünk, ma leginkább a digitális egészségügyben találjuk ezt meg: néhány fős, elkötelezett csapatok versenyt futnak azért, hogy kipróbálják ötleteiket szenzortól chatbotig, amivel jobbá tehetik, és nem mellesleg felforgathatják az egészségügyet. Kérdés, hogy ez a változásoknak igencsak ellenálló terület hogyan reagál minderre - a portfolio.hu Békási Sándor orvos, digitális egészésgügyi szakértő írását közli.
Ide egy hatalmas számot kellene írni, hogy épp hány alkalmazás érhető el az egyes mobilplatformokon egészségügyi témában, megadva a kellő felütést, de nagyjából a cikk olvasása közben születik 10 új, szóval álljon itt annyi, hogy rengeteg. Ezek minősége orvosi szempontból meglehetősen hullámzó: az ujjrátétellel vérnyomásmérést ígérő kamuapptól a szilárd szakmai alapokon nyugvókig.
Vegyünk egy forró témát: például a cukorbetegséget. Egy friss publikáció szerint elképesztő mértékben emelkedik a prediabéteszes állapot előfordulása az USA felnőtt populációjában, sőt, ma már ijesztő mértékű a 2-es típusú diabétesz aránya a gyermekek és a tinédzserek körében (ez nem is olyan régen még ritkaságszámban ment, erre a típusra nem véletlenül korábban időskori diabéteszként is hivatkoztak). Vagyis a probléma robban: nem meglepő, hogy rengeteg digitális megoldás célozza kifejezetten a cukorbetegeket.
Ugyanakkor egy tavalyi kutatás arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresési találatok élén álló 24 diabétesz appból mindössze 3 teljesítette az orvos-szakmai ajánlásokban szereplő, nem túl vaskos 5 minimumfeltételt, amelyek a betegség hatékony menedzsmentjéhez jelenlegi tudásunk szerint elengedhetetlenek. Kissé szolid eredmény.
Mi működik és mi nem?
Egy jól hangzó digitális ötlet vagy megoldás valódi, egészségi állapotra gyakorolt hatása nyilván nem a keresőoptimalizálásban rejlik, és amennyiben 5 feltételnél kicsit is komplexebb témáról van szó: jelenleg szinte lehetetlen kideríteni objektív eszközökkel.
Ennek több oka is van. Egyrészt a fejlesztő csapatok jellemzően nem fordítanak hangsúlyt a tudományos igényű validációra: a Nature idén hívta fel a figyelmet arra a trendre, hogy a befektetők dollármilliárdokat öntenek olyan egészségügyi startupokba, amelyek egyáltalán nem közlik eredményeiket tudományos (peer-reviewed) módon. (Picit megkésett utánlövésnek tűnik a Theranos emlékezetes bukása után.) Sok esetben ehhez a kapacitás és a megfelelő módszertan hiánya vezet, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a jövőben az Apple ResearchKitje, CareKitje és az ehhez hasonló uniformizált platformok, amelyek dobozos termékként tudnak hátteret adni a kutatási oldalnak, ha kis eséllyel is, de változást hozhatnak.
További ok a publikáció lassú folyamata. Míg az igazán agilis csapatok rendkívül gyors, akár heti többszöri iterációkkal és a felhasználói élmény azonnali visszamérésén alapuló fejlesztéssel dolgoznak, addig számukra egy közlemény létrehozása kőkorszakinak tűnik. A hagyományos orvosi kutatásban az adatgyűjtés-elemzés-cikkírás-bírálat-közlés folyamata gyakran 2-4 évet is felölelhet. Ha ezt lefordítjuk a digitális egészségügyre: amiről a cikk szól, azt már rég meghaladta a technológia.
Épp ezért egyre inkább érezhető az a tendencia, hogy a gyors cikkbírálati folyamatra berendezkedett, sokszor szabad hozzáférésű (open access) lapok egyre nagyobb hangsúlyt kaphatnak, sőt, a korábban orvosi területen szentségtörésnek számító megoldás, miszerint valaki blogbejegyzésben számol be a módszere sikerességéről, egyre többször várható. A szaklapok pedig megmaradnak a globálisabb elméleti hátterek fórumainak, mintsem konkrét megoldások elemzőinek.
Valójában a szabályozási környezet sem tűnik úgy, hogy felnőtt volna a feladathoz. Míg a orvostechnikai hardverek esetében a gyártóknak szigorú, jól körüljárt szabálynak kell megfelelniük, addig bár megjelent igényként az Európai Bizottság részéről, a tisztán szoftveres megoldásokkal (Software as a Medical Device) mintha bizonytalankodnának.
Holisztikus szemléletű platformok felemelkedőben?
A digitális egészségügy piacára sok megavállalat vásárolta be magát: vagy a lemaradás miatti félelemből, vagy remélve, hogy így biztosítást köt a saját jövőjére. Például minden, magára valamit is adó gyógyszergyárnak van innovációs programja, startup inkubátora, befektet vagy felvásárol. Viszont maradva a diabétesznél, a Sanofi a múlt héten jelentette be, hogy egy lépéssel hátrébb lép a digitális egészségügytől. Hogy ez egy kudarc beismerése, vagy egy sokkal nagyobb dobás előkészítése, még nem látható, ugyanakkor óvatosságra int: pusztán a pénz nem helyettesíti a stratégiát.
További részletek a cikkben.