Duplájára nőtt a fővárosban a csecsemőhalálozás

A magyar egészségügy tavaly egy fontos területen megelőzte Németországot és csaknem befogta Ausztriát. Idén az első félévben azonban a fővárosban és Hajdú-Bihar megyében közel annyi egyévesnél fiatalabb gyermek halt meg, mint tavaly egész évben, és az országos adat is jelentősen romlott, írja a valaszonline.hu. A Belügyminisztériumnak küldött megkeresésük után országos vizsgálatot indítottak az okok feltárására. A lappal azt közölték, biztosan nem a hőség és nem is a szamárköhögés-járvány áll a háttérben. Egy példátlan sikertörténet akadt meg. A lap megmutatja, hogyan jutottunk idáig.

Minden megmentett és elveszített baba mögött életmentő akciók sorozata áll. Az inkubátorok egy nagy teremben állnak, a látogató még a békés pillanatokban is aggódva észleli, milyen gyorsan, pihegve lélegeznek a kisbabák. Rögtön lehet tudni, ha baj van, mert ilyenkor sípoló hangra váltanak a gépek, jelezve, hogy valamilyen fontos élettani funkció felborult. Szaladnak az osztályon éjjel-nappal jelen levő szakorvosok, szakápolók, és indul a csata a baba életének megmentéséért. Előfordul, hogy egy éjszaka alatt egyetlen babához többször is menni kell.

A csecsemőhalálozás számai között ott vannak a balesetek és a gyilkosságok áldozatai is. A szeptemberi adatsorba bekerül majd az a békési kislány, aki belehalt abba, hogy édesapja öthónaposan földhöz vágta, mert túl hangosan sírt, miközben az édesanyja ikerfivérével kórházban volt. A csecsemőhalandóság tehát nem pusztán egészségügyi mutató, olyan fontos társadalmi mérőszám, amelyben az adott ország lakosságának iskolázottságának, egészségkultúrájának, az otthonok komfortosságának és még ezer dolognak szerepe van. 

Az egészségügynek kiemelkedően. Sokan valószínűleg már nem is emlékeznek rá, honnan indultunk. Még 2010-ben is ezeréves inkubátorokba tették a koraszülötteket, a civilek a legtöbb jótékonysági eseményen 15-20 éves felszerelések cseréjére kalapoztak. Szívszorító volt a tudat, hogy a magyar állam szegénysége miatt a gyerekeink megmentésére sem jut pénz. 

Kérdéseket intéztek a Semmelweis Egyetem és a Debreceni Egyetem, vagyis a két kiemelten érintett térség klinikai központjához. Debrecenben azt jelezték, hogy „ismert volt számunkra az előző évhez képest kedvezőtlen változás. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a 2023. évi csecsemőhalandósági érték a megelőző évekhez képest kiugróan jó volt.” Az egyetem kitért arra is, hogy a neonatológiai szakmai szervezetek az irányító hatósággal jelenleg is közösen értékelik az adatokat, próbálják azonosítani a háttérben álló okokat.

Debrecenben az egyik fő magyarázatnak azt tartják, hogy durván megnövekedett az egészen éretlen koraszülöttek száma. A 24. terhességi hét előtt világra jövő, klinikájukon ellátott babák száma 2024 első félévében magasabb volt, mint 2023 egészében. Tudjuk, hogy a csecsemőhalálozás nagyjából feléért a koraszülöttség a felelős. Most azt vizsgálják, a betegszám azért emelkedett-e, mert megnőtt az ellátási területük, és egyre több szülészetről viszik hozzájuk a koraszülötteket, vagy azért, mert ténylegesen magasabb lett a koraszülöttek száma. Az egyetem válaszában azt is írja, hogy a 13 csecsemő közül négyet már élete első napján elveszítettek, további négyet pedig kéthetes kora előtt. Debrecenben nem tudnak kórházi járványról, 2023-ban a kórházi fertőzések aránya az egyetemen nagyjából fele volt az országos átlagénak. 

A teljes cikk a valaszonline.hu-n.